A sepsiszentgyörgyi Imreh László mindössze két éve űzi versenyszerűen a triatlont, de kitartásával és ambíciójával idén két országos bajnoki címet is nyert: előbb a tereptriatlon-bajnokságban utasított mindenkit maga mögé a 25–29 éves kategóriában, majd az országúti triatlonbajnokságban sem talált legyőzőre ebben a korosztályban. A 25 éves hárompróbás jelenleg azon van, hogy saját sportklubot hozzon létre, amely a SepsiTri SK nevet fogja viselni. Imreh szerint a hárompróba kitartásra, önfegyelemre nevel, megtanít küzdeni, és rendkívül jó fizikumot ad. Ő egészségesen él, sikerélménye is van, és megtanult keményen dolgozni.
– Kimondhatjuk, hogy jól sikerült az idényed, hiszen két országos bajnoki címet is szereztél.
– Elégedett vagyok az idényemmel, nagyon jól sikerült. Az igazsághoz az is hozzátartozik, szezon elején nem gondoltam volna, hogy két bajnoki címet is nyerhetek. Elsősorban az országúti bajnokságra készültem, de barátaimnak hála, a tereptriatlonban is próbára tehettem magam. Az biztos, hogy nem volt könnyű, rengeteg óra edzés van mögöttem, és nagyon sokat köszönhetek Dániel Attila barátomnak, mert ő motivált, számtalanszor együtt edzettünk. A futás nagyon jól ment az idén, hiszen sokat is készültem rá, úgy érzem, ebben a számban vagyok a legerősebb. Véleményem szerint a kerékpározásom rendben volt, de az úszásban még van, amit javítanom. Körülbelül egy éve kezdtem hosszabb távokat úszni, szóval nem vagyok elégedetlen, de tudom, még nagyon sokat kell fejlődnöm. Télen és tavasszal azon leszek, hogy fejlesszem úszótechnikámat és javítsak időeredményeimen. A szezonom azért is sikerült ilyen jól, mert családom végig mellettem volt és segített, illetve Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, a Farma Line, az Elixir, a Covalact, a Tricomserv és a Tavero, Bereczki Levente és Török László is támogatott.
– Idei kiváló eredményeid fényében jövőre milyen célokat tűztél ki?
– Jövőben arra törekszem, hogy az országúti bajnokságban dobogóra állhassak, viszont jelenleg nem tudom eldönteni, hogy az amatőrök vagy a szuperligások között tegyem próbára magam. Ezt a döntést annak függvényében fogom meghozni, hogy a következő fél évben hogyan haladok majd az úszó felkészüléssel. Azt tudom, hogy a profik között jelen pillanatban a legjobb öt hely egyikére sincs esélyem, idén olyan időeredményeket értem el, amely a szuperligában csak a hetedik-nyolcadik helyre lenne elég. A tereptriatlon-bajnokságban az indulásom attól függ, hogy tudok-e venni a terepre megfelelő kerékpárt vagy sem. Idén Rácz Róberttől kaptam kölcsön kerékpárt, amely nagyon jól bírta a terhelést, és ennek köszönhetően jó eredményeket értem el.
– Az edzéseket könnyen bele tudod építeni mindennapjaidba? Munka mellett azért ez nem lehet könnyű.
– Jelenleg labdarúgó játékvezetőként tevékenykedem, aminek köszönhetően marad időm edzeni. Bíróként nem panaszkodhatom, mert egy hónapban több mérkőzésre is beosztanak, így a megélhetésem biztosított. Napi négy órát szoktam edzeni, ami azt jelenti, hogy van egy kétórás tréningem reggel és egy kétórás edzésem délután. Amúgy, ha úgy döntök, jövőben is mindkét bajnokságban részt veszek, minden hétvégén versenyem lesz, ami komoly megterhelést jelent, szóval, szükségem van legalább a napi négy óra edzésre.
– Hogyan motiválod magad? Nem könnyű teljesíteni minden hétvégén az olimpiai távot, vagyis az 1,5 kilométer úszást, 40 kilométer kerékpározást és 10 kilométer szaladást.
– A triatlon nem a legkönnyebb sportágak közé tartozik, sőt, azt is mondhatom, hogy az egyik legnehezebb. Belevágtam a hárompróbába, és egyből az olimpiai távban indultam a versenyeken, pedig sokan ajánlották, hogy a sprint távon (0,75 km úszás, 20 km kerékpározás, 5 km futás) próbáljak először szerencsét. Úgy döntöttem, inkább a hosszabb távot választom, mint a rövidet, mert ez jobban fekszik nekem. A motivációval eddig nem volt gondom, a futás nagyon jól megy, ha pedig sikerül összeraknom egy komolyabb biciklit, akkor ott sem lesz probléma. Azt mondom magamnak, hogy nem érdemes abbahagynom, mert két próbában jól teljesítek, az úszásomat pedig folyamatosan fejlesztem. Szeretném, ha két-három éven belül Románia öt legjobb triatlonistája közé verekedném magam.
– Ha jól tudom, te nem gyerekként kezdtél triatlonozni, hanem néhány éve vágtál bele. Mi vonzott ebben a sportágban?
– Komolyabban két éve űzöm a triatlont, és azért választottam, mert tetszett, hogy nem monoton, mindhárom próbának megvan a maga szépsége. Ezt nem lehet megunni, mert az edzések összetételét is lehet változtatni, nincs monotonitás. A triatlon minden egyes versenyen próbára teszi az embert, és minden egyes teljesített versennyel egy kicsivel több leszek, mert nem adtam fel.
– Távlati céljaid közt milyen tervek szerepelnek?
– Néhány év múlva szeretnék nemzetközi versenyeken is indulni, mert megnézném és megtapasztalnám, hogy milyen a színvonal, viszont nem szeretnék semmit elsietni. Három év múlva szívesen kipróbálnám magam a félironman-megmérettetéseken is, amelyre már komoly felkészülés szükséges, hiszen 1,9 km úszást, 90 km kerékpározást és 21 km futást kell teljesíteni. Az elején is említettem, ha az úszó felkészülésem jól megy, már jövőben a profik közt indulnék, viszont ha nem, akkor két év múlva vágok csak bele. Jövő év július 19–23. között Marosvásárhelyen tereptriatlon Európa-bajnokságot rendeznek, amelyben mindenképp szeretnék részt venni tapasztalatszerzés céljából.
– Mit jelent neked a triatlon? Mit kaptál az évek során tőle?
– Az elmúlt években a triatlonnak köszönhetően teljesen megváltoztam, örömmel kelek reggelenként, és látok edzéshez. Boldogan ébredek, és örülök, hogy azzal foglalkozhatok, amit szeretek. Egészségesen élek, sikerélményem is van, és megtanultam keményen dolgozni. A triatlon megmutatta, hogy munka nélkül nincs eredmény, ezért igyekszem napról napra jobb lenni, többet kihozni magamból. A hárompróba kitartásra, önfegyelemre nevel; megtanít küzdeni; rendkívül jó fizikumot ad. Úgy érzem jól magam, ha edzhetek és versenyezhetek, szóval, a triatlonnal teljes az életem.
