Mózes László
Meglehetősen összekuszálódottak azok a szálak, amelyek a Kovásznát Kommandóval összekötő utat hálózzák be. Pillanatnyilag nincs gazdája, avagy – miként a hivatalos fórumokon elhangzik – ügykezelője a szakasznak, ez pedig a közelgő tél miatt okoz fejfájást az illetékeseknek. Kérdéses ugyanis, hogyan oldják meg a hótalanítást, attól tartanak, elszigetelődnek a kommandóiak.
A Kommandót Kovásznával összekötő út régi probléma, több sebből vérzik. Az utat a vízvezeték korszerűsítésének idejére, 2009 és 2015 között a fürdővárostól átvette a megyeháza, ám a javítást követően Kovásznának kellene visszavennie. Egy kritikusabb hangvételű szaktestületi véleményezés után az önkormányzat nem tette meg ezt a lépést, igaz, nem azért, mert a képviselő-testület ellenezte volna, hogy átvegyék a – jelentés szerint hiányosan elvégzett – munkát, hanem, mert nem kapott kétharmados támogatást. Az út átvétele a vitatható útminőség ellenére azért lenne mégis fontos, hogy Kovászna önkormányzata megoldhassa a hóeltakarítást, noha az leginkább a kommandóiakat érinti. Érthető tehát, hogy a fürdővárosiak jó ideje szeretnék elérni, hogy nyilvánítsák megyei úttá a problémás útszakaszt, ám ez egyelőre műszaki szempontok miatt sem lehetséges.
A kör négyszögesítéséhez hasonló némiképp a helyzet. A legfontosabb talán maga a szemlélet lenne: felül kellene ugyanis kerekedni a bürokratikus, érdekek szerinti megközelítésen, és Kovászna, de főképp Kommandó térségére kissé magasabbról kellene tekinteni. Egyrészt, hogy kinek a hatáskörébe tartozik az út kezelése, a kommandóiak többségét, akárcsak a térség iránt érdeklődőket, nem érdekli. Számukra az a fontos, hogy a hegyvidéki település legyen télen, nyáron könnyen megközelíthető. Másrészt meg kellene vizsgálni, miért romlik folyamatosan az út, vagyis a betegség okát kellene megszüntetni, mert a tüneti kezelés csak a közpénzt emészti. A szűk, szinte folyamatosan problematikus útszakaszt márpedig a mértéktelen fakitermelés teszi tönkre, a nehéz tehergépkocsi-forgalom. Ezt kellene szabályozni, korlátok közé szorítani, esetleg mérlegelni a beszüntetés lehetőségét. Mert a kistérségben élők, illetve a háromszékiek többet érdemelnek egy letarolt környékű, megközelíthetetlen Kommandónál.
Amíg kisvasúton szállították a fát, addig a mostanihoz hasonló gondok nem voltak. Egyelőre viszont az látszik, hogy a környéken rendületlenül vágják a fát, és a térséghez fűzött, nagyobb ívű turisztikai illúziók szép lassan szertefoszlanak. Bár varázslatos a vidék, de félő, álom marad a lendületesebb, helybélieket is éltető idegenforgalom. De az is kérdezhető: miként lehetne megoldani a kisvasút reménytelen ügyét – melyet a megye, Kovászna és Kommandó önkormányzata a szőnyeg alá sepert –, amikor egy létező közút rendezése is ekkora fejfájást okoz?
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.