A miniszterelnök október 23-át a büszkeség napjának nevezte. 1956 októberének fényes emléke mindannyiunké, közös örökség, amely hatvan év után is felemel, megtisztít – mondta. Orbán Viktor beszédében külön köszöntötte az ünnepség díszvendégét, Andrzej Duda lengyel államfőt, a magyar és a lengyel nép barátságát pedig két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátságaként jellemezte. Isten óvja Lengyelországot! – mondta.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról. Kiemelte: „1956 októberében Budapesten a történelem menete fordulatot vett, a megjövendölt kommunista világforradalom helyett kitört a kommunista világ elleni forradalom, és megüzentük a Nyugatnak, hogy a Szovjetunió sebezhető, valamint, hogy ezen a világon csak a templomok tornyán lévő csillagok maradandók.” Kifejtette: a magyarok a kommunizmust és a szovjet megszállást is túlélték, ma felemelt fővel, erőnk teljében, egy erős Magyarország magabiztos fiaiként állhatunk itt. A kormányfő hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz; ám a szabadság nem egy állapot, ahova eljuthatunk, hanem egy létforma, olyan, mint az úszás: aki abbahagyja, elsüllyed. Úgy vélte, 1956 őszén mindenki láthatta a szabadságot a maga szépségében. A szabadság, ha magyar, még halálában is csodálatos, bár jeltelen sírba, arccal a föld felé, kátránypapírba csavarva, lábát szögesdróttal összekötözve temették el, mégis feltámadt, itt van közöttünk ma is – mondta. Beszédét azzal folytatta, ha egy nemzet feladja függetlenségét, bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé; a birodalmak bekebelező és megemésztő étvágyával szemben csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg bennünket. Mint fogalmazott, „a szovjet birodalomnak is azért akadtunk meg a torkán, mert ragaszkodtunk nemzeti eszménkhez”.
Szerinte ma ezért sem fogadható el, hogy az EU-t modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyére egy európai egyesült államok lépjen. „Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az elszovjetesedéstől, attól, hogy el akarják dönteni helyettünk, kivel és hogyan éljünk együtt a saját hazánkban” – jelentette ki. „Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában” – húzta alá. Azzal folytatta: „1956 örököseiként nem fogadhatjuk el, hogy Európa elvágja azokat a gyökereit, amelyek valaha naggyá tették, és nekünk is segítettek a kommunista elnyomás túlélésében. Nincs szabad, erős, tekintélyes és tiszteletre méltó Európa a nemzetek éltető ereje és a kereszténység két évezredes bölcsessége nélkül.”
Arról is beszélt: a történelem harmincévente a kontinens jövőjéről szóló viták fősodrába löki Magyarországot: így volt ez 1956-ban, amikor keleti határainkon túlra akartuk tolni a vasfüggönyt; 1989-ben, amikor nekünk kellett megnyitnunk a határt, hogy német a némethez utat találhasson; 2015–2016-ban pedig nekünk kell lezárnunk a határt, hogy megállítsuk a délről özönlő népvándorlást.
A miniszterelnök arról is beszélt: nincs győzelem a szívek felemelése nélkül, 1956-ban sem lett volna nélküle. Hiába a politikai erőfölény, a parlamenti többség, az új alkotmány, most sem lehetséges a győzelem a szívek felemelése, Magyarország és a magyarok lelki ébredése nélkül – mutatott rá. Hozzátette: évezredes igazság, hogy fő dolgokban egység, egyebekben szabadság és mindenekben szeretet. A kormányfő beszédét a Dicsőség a bátraknak, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! szavakkal zárta.
Andrzej Duda lengyel elnök elmondta, hogy a magyar forradalom előképének tekintett 1956. júniusi poznani munkásfelkelés résztvevői ugyanezt akarták: méltó életet és szabadságot, mindazt, amit a kommunizmus elrabolt tőlük. Szólt a két nép barátságának évszázados hagyományáról. A magyar–lengyel barátság követelése egyben a magyar–szovjet barátság hazugságának tagadása is volt – folytatta –, hiszen egy megszállóval nem lehet barátkozni. Mindig is a barátaink voltatok. Számíthattok Lengyelországra a legnehezebb pillanatokban is – hangsúlyozta Andrzej Duda. A két ország együtt viszi Európába ezeréves keresztény hagyományát, és nem hagyja azt elvenni semmilyen áron, ahogyan a szabadságát sem veheti el tőle senki – jelentette ki a lengyel elnök. Isten áldja Lengyelországot, Magyarországot, dicsőség a magyar forradalom hőseinek. Isten, áldd meg a magyart! – fejezte be ünnepi beszédét a lengyel államfő. A Kossuth teret betöltő ünneplő tömegben sokan magyar zászlót lengettek, de feltűntek lengyel zászlók is.
A Kossuth téren néhányan sípokkal, dudákkal és kereplőkkel fejezték ki nemtetszésüket. A rendőrség négy férfit garázdaság gyanújával előállított.

Kormányellenes tüntetés
Az Orbán-kormány leváltását, új rendszerváltást és ennek érdekében az összefogást sürgették baloldali ellenzéki pártok elnökei tegnap Budapesten a Blaha Lujza téren a civilek által szervezett, Mossuk le a gyalázatot nevű 1956-os megemlékezésen és kormányellenes tüntetésen. Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta, azok gyalázzák meg az 1956-os forradalom eszméit, akik ’56 örököseinek vallják magukat. Ők nem Nagy Imre, hanem sokkal inkább Rákosi Mátyás örökösei, és ha így folytatják, ők is orosz emigrációban fejezik be a pályafutásukat – tette hozzá. Szerinte a mártír miniszterelnök vezérgondolata ma is aktuális: a diktatúrát nem megreformálni, hanem megszüntetni kell. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is azt mondta, hogy a változáshoz együttműködés kell. „Nincs középút, nincs egyet a kurucnak, egyet a labancnak, aki nincs Orbán ellen, az Orbánnal van” – mondta. „Én Orbán ellen vagyok, és mi le fogjuk győzni Orbánt, és mi új Magyarországot teremtünk. Ti meg mi” – zárta beszédét. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: új rendszerváltásra van szükség, új köztársaságot kell alakítani. Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke ötszáz napos programot hirdetett. Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint a népszavazás eredménytelensége megmutatta, hogy Magyarország nem kér a diktatúrából, a hülyítésből, a korrupcióból, nem akar orosz gyarmat lenni, hanem az EU teljes jogú, büszke tagja, nyitott, gazdag, szolidáris ország akar lenni.