Vlagyimir Szergejev budapesti orosz nagykövet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumban folytatott megbeszélésen megerősítette, hogy Oroszországnak az 1956-os eseményekkel kapcsolatos megítélése változatlan, a magyar fél pedig jegyzéket nem nyújtott át, és tiltakozást sem jelentett be – jelentette ki Irina Zvonova, a magyarországi orosz nagykövetség szóvivője tegnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.
1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása idején megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért. 2006 februárjában Budapesten Vlagyimir Putyin orosz elnök megkoszorúzta az 1956-os forradalom és szabadságharc magyar áldozatainak emlékművét. Ugyanebben az évben, az 50. évforduló alkalmából az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács tagjai nyilatkozatban fejezték ki erkölcsi felelősségérzetüket és sajnálatukat a fél évszázaddal korábbi szovjet beavatkozás miatt.
Dmitrij Kiszeljovot, az orosz állami médiaholding vezérigazgató-helyettesét a RIA Novosztyi szerint „meglepte”, hogy egy általa vezetett és szerkesztett tévéműsorban az 1956-os forradalomra vonatkozó állítások miatt behívták az orosz nagykövetet. Kiszeljov a hírügynökségnek kijelentette, hogy nem vonja vissza az általa a vasárnapi műsorban elmondottakat.
A Ria Novosztyi szerint Kiszeljov műsorában azt firtatta: „Lehet, hogy éppen akkor Magyarországon ez volt az első színes forradalom a baráti országainkban lezajlottak közül?” Kiszeljov azt sejttette, hogy nyugati hatalmak, vagyis az Egyesült Államok állt mögötte. A műsorban azt is állították, hogy ezrével engedtek el nácikat a börtönökből.
