Bassár el-Aszad szíriai elnök Damaszkuszban nyilatkozott a The New York Times munkatársainak, és megerősítette, hogy nem kíván távozni a hatalomból, s változtatásokat sem tervez politikájában.
Aszad vagy fél tucat angol és amerikai politikai elemzőt és újságírót hívott meg Damaszkuszba, hogy megvitassa velük a szír helyzetet. A The New York Times munkatársa, Anne Barnard tudósítása szerint Aszad bizakodó és barátságos volt, nem bánt meg semmit, és arra számít, hogy legalább 2021-ig hatalmon marad. Visszautasította, hogy felelősség terhelné őt a gyilkos polgárháborúért. A kialakult helyzetért a lázadókat, az Iszlám Állam terrorszervezet harcosait és az amerikai kormányzatot okolta. Kizárta annak lehetőségét, hogy politikai változások történjenek mindaddig, amíg a kormány hadereje nem kerül ki győztesen a polgárháborúból. Egyúttal ismét megerősítette, hogy harmadik elnöki ciklusának végéig, 2021-ig nem távozik a hatalomból.
Az újságírók megkérdezték Aszadot arról is, hogy miért támadják a kormány harci repülőgépei – a civilekkel együtt, megkülönböztetés nélkül – a lázadók állásait, azokat a településeket, amelyeket a kormánnyal szemben állók tartanak uralmuk alatt, és miért tart fogva állami börtönökben, peres eljárás nélkül ezreket, köztük békés tüntetőket, bloggereket, és látszólag véletlenszerűen letartóztatott civileket. A szíriai elnök – aki az újságírókkal találkozva végig angolul beszélt – a The New York Times szerint a következőket mondta: „tegyük fel, hogy ezek a vélelmezések helytállóak, ez az elnök a saját népét gyilkolja, és a szabad világ és a Nyugat segít a szíriai népnek. Öt és fél évvel a polgárháború kirobbanása után akkor ki támogat engem? Hogyan lehetek elnök? És a népem miért támogat?”
Az amerikai lap újságírónője szerint Damaszkuszban jóval kisebb a feszültség, mint két évvel korábban, amikor ő utoljára ott járt. Új kávézók nyíltak meg a történelmi óvárosban, a teázók és a kávézók tele vannak, és a fővárosnak ezt a negyedét már nem lövik azóta, hogy a kormány megállapodott a külvárosokat hatalmukban tartó lázadókkal. Azok a kormányzati tisztségviselők, akik fogadták a külföldi újságírókat és a politikai elemzőket, valamennyien az elnök álláspontját visszhangozták: a kormány áll győzelemre a polgárháborúban, és Damaszkusz kész felvenni a Nyugattal a kapcsolatot, igaz, a saját feltételei alapján. „A Nyugaton a sor, hogy újragondolja politikáját” – fogalmazott Valíd Moallem külügyminiszter az újságíróknak, hozzátéve: Damaszkusz örömmel venné az együttműködést az Egyesült Államokkal is, bár nem számít rá. A külügyér is megerősítette: a kormány a végsőkig harcol, hogy vereséget mérjen minden harcosra, aki visszautasítja a kormányzat fennhatóságát, legyen szó kurdokról, az Al-Kaida terrorszervezethez kapcsolódó csoportokról vagy az amerikaiak támogatását élvező lázadókról Aleppóban.
Humanitárius tűzszünet
Újabb humanitárius célú tűzszünetet rendelt el péntekre, november 4-re Aleppóban Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök. Az intézkedést Moszkva egyeztette a szíriai vezetéssel. Geraszimov kijelentette: az orosz fegyveres erők azt ajánlják az összes kormányellenes erőnek, hogy hagyjanak fel a harccal, és a tűzszünet alatt fegyvereikkel együtt hagyják el a várost. Az orosz tábornok ismét nehezményezte, hogy az Egyesült Államok képtelen volt leválasztani a terroristákról az általa mérsékeltnek tartott ellenzéki fegyveres csoportokat. Az orosz vezérkari főnök szerint az ellenzéki fegyveresek sikertelenül próbáltak meg kitörni Aleppónak a kormánycsapatok által körülzárt keleti negyedeiből, és súlyos veszteségeket szenvedtek. Oroszország október 18-án függesztette fel Aleppó bombázását, hogy lehetőséget biztosítson a civilek, a sebesültek és a betegek kimentésére, ám a lehetőséggel eddig kevesen éltek.
