Farcádi Botond
Nem közvetlenül és nem azonnal, de bizonyos fokig a mi életünkre is kihat majd az amerikai elnökválasztás, és Romániában élő magyarokként bennünket elsősorban az érdekel, hogy Donald Trump hoz-e valamiféle változást az Egyesült Államok külpolitikájában, főként az Oroszországgal való kapcsolatban, de fontos számunkra általában az Európai Unióhoz fűződő viszony, az Észak-atlanti Szövetség további sorsa, illetve Washingtonnak a bukaresti és a budapesti kormány iránti magatartása is.
Az Oroszországgal való kapcsolat alakulása azért, mert az Obama-adminisztráció utolsó éveiben elsősorban Krím annexiója és az ukrajnai háború nyomán meglehetősen feszültté, kiélezetté vált Moszkva és Washington viszonya. Kőkemény odamondások, gazdasági szankciók, általános bizalmatlanság, már-már hidegháborús hangulat és környezet alakult ki, amely sem gazdasági, sem biztonsági szempontból nem kedvez Kelet-Közép-Európa, és benne Románia számára. Akkor sem kedvez, ha az Egyesült Államok stratégiai partnereként és a rakétapajzs Deveselura telepített elemei miatt Románia kitüntetett figyelemben részesült a tengerentúli nagyhatalomtól: bármekkora biztonságot jelent is egy védelmi célú rakétaelhárítási rendszer, a legjobb mégiscsak az, ha sosem kell majd használni. Biztonsági szempontból tehát számunkra az lenne a jó, ha a két nagyhatalom közötti feszültség enyhülne – s bár Trumpnak a kampány idején hangoztatott kijelentéseit érdemes kellő óvatossággal kezelni, illetve a republikánusok sem éppen oroszbarátságukról híresek, talán mégiscsak javulhat a helyzet, ha új lakó költözik a Fehér Házba.
Ami Amerika Európai Unióhoz fűződő viszonyát illeti, nagy változásra aligha kell számítanunk, az európai állam- és kormányfők aggodalmai sem annyira Trump várható intézkedéseiről szólnak, sokkal inkább saját, meglehetősen törékeny belpolitikai helyzetükről. A NATO-val kapcsolatos apokaliptikus víziók Trump azon kijelentéséből indulnak ki, hogy Amerika nem védi meg automatikusan azokat a szövetségeseit, amelyek nem áldoznak pénz saját védelmükre – csakhogy ez voltaképpen nem más, mint az Obama-kormányzatnak az elmúlt időszakban egyre határozottabban hangoztatott követeléseinek folytatása, éspedig hogy a 2014-es NATO-csúcson elfogadott döntés értelmében minden tagállam áldozza nemzeti össztermékének legalább két százalékát védelmi kiadásokra.
Az sem közömbös számunkra, milyen a viszony Budapest és Washington között, és hogy az eddigi kioktató, a demokratikusan megválasztott magyar kormányt minduntalan megleckéztetni próbáló magatartás helyett valódi partnerségre törekszik-e majd az amerikai vezetés. Hillary Clinton megválasztása esetén aligha változott volna bármi is, ezért Trump győzelme nagyobb esélyt jelent egy tisztességesebb magyar–amerikai kapcsolatra. A jobb együttműködés pedig talán a Romániában élő magyar közösség helyzetének pontosabb megértésében, megértetésében is segíthet.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
