Hiába dolgoznak, alkotnak, hiába gazdagítják teremtő munkájukkal és adóikkal az országot, most is másodrangú állampolgároknak tekintik a magyarokat Romániában – hangoztatta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton a római katolikus gimnázium védelmében rendezett marosvásárhelyi tüntetésen.
A politikus – aki ezúttal az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány közgyűlésének tagjaként szólt a Vársétányon összesereglett több ezer tüntetőhöz – rámutatott: sem az egyház, sem a meghurcolt Tamási Zsolt József iskolaigazgató, sem a katolikus iskola újraindítását támogató tanfelügyelő nem rövidített meg senkit, nem vette el más vagyonát, nem követett el törvénytelenséget.
Kelemen Hunor szerint a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak, amikor a törvény betartatásáról van szó, egyesek pedig „kifogástalan eljárásként” állítják be a kommunista diktatúra rablását, szabadságfosztását, ha a romániai magyarságról van szó. „Ki a tolvaj: az, aki ellopta a vagyont és intézményeket, vagy az, aki visszaköveteli az elrablott vagyont és a bezárt iskolát?” – kérdezte. Kifejtette: az erdélyi magyarság dühös és csalódott jogfosztottsága miatt. „A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot már államosították. Közigazgatási és bírósági határozatokkal évek óta korlátozzák a nemzeti és közösségi szimbólumok használatát, újraértelmezik a nyelvhasználati törvényt, és száműzik a magyar feliratokat a közterekről” – sorolta a sérelmeket, hozzátéve: az erdélyi magyarság nem fogja feladni, talpon fog maradni. Kelemen bejelentette: az RMDSZ memorandumot intéz az ügyben a román államfőhöz és a miniszterelnökhöz.
Holló László, a marosvásárhelyi demonstrációt szervező Státus Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte: az egyház az eltelt évszázadok alatt egész Erdélyt átfogó iskolahálózatot épített, amelyben nemcsak magyarok tanultak, ezek az intézmények a románságnak is jeles személyiségeket adtak. Most mégis elvitatják jogát, hogy saját, nehezen visszaszerzett épületében iskolát alapítson. Megállapította: a kommunizmus idején államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata leállt Romániában, a már megtörtént visszaszolgáltatások jogosságát megkérdőjelezik.
„Elérkeztünk tűrőképességünk határáig” – mondta az egyházi vagyonkezelő intézmény vezetője, arra figyelmeztetve a hatóságokat, hogy amennyiben felrúgják az iskolaépületről kötött szerződést, azzal a benne működő Unirea-főgimnázium épülethasználati jogát is megszüntetik.
A marosvásárhelyi tüntetésen a római katolikus gimnázium diákságának, tanári karának, szülőbizottságának egy-egy képviselője is szót emelt az iskola ellehetetlenítése ellen, majd a megmozdulás résztvevői együtt szavalták el Reményik Sándor Templom és iskola című versét, a magukkal vitt könyveket pedig a színpadon gyűjtötték össze az iskola könyvtára számra.
Eredélyi városokban tüntettek
Nemcsak Marosvásárhelyen, hanem Kolozsváron, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben is tüntettek szombat délután a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium és a magyar nyelvű egyházi iskolák védelmében. Több helyszínen is felolvasták azt a petíciót, amelyben az erdélyi magyar történelmi egyházak kijelentették: a marosvásárhelyi katolikus gimnázium elleni ügyészségi eljárás után úgy érzik, hogy Erdély valamennyi magyar iskolája veszélybe került.
„Számunkra a magyar iskolák jelentik közösségünk és Erdély jövőjét. Nem engedjük, hogy ezt bárki kockára tegye! Mi olyan Erdélyt akarunk, ahol jogainkat és javainkat ténylegesen biztonságban érezzük. Olyan országban akarunk élni, ahol a kisebbségpolitikát nem a titkosszolgálat és nem a bűnügyi szervek alakítják” – áll a petícióban.
Az egyházak petíciója szerint véget kell vetni a közösség megfélemlítésének, a szerzett jogok bírósági és közigazgatási eszközökkel történő csorbításának, megvonásának. Az egyházak az oktatásban tapasztalt jogcsorbítás mellett a nyelv- és a szimbólumhasználat szabadságát sértő intézkedések ellen is szót emeltek. „Azt kérjük minden felelős intézménytől, az ország kormányától és államelnökétől, hogy szavatolja a kisebbségek jogainak feltétlen tiszteletben tartását, közösségünk biztonságát, gyermekeink jövőjét!” – áll az erdélyi magyar történelmi egyházak közös petíciójában.
A kolozsvári tiltakozáson a Mátyás-szoborcsoport elé gyűlt mintegy félezer tiltakozó előtt Kovács Sándor római katolikus főesperes kijelentette: nem szeretné, ha az iskolaügy etnikumközi vitává alakulna. „Ne féljünk azoktól, akik a testet ugyan megölhetik, életünket ugyan megnehezíthetik, de a lélek fölött nincs hatalmuk” – jelentette ki a főesperes. A kolozsvári tiltakozáson felszólaló Virág Erzsébet, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közép-erdélyi alelnöke arról beszélt, hogy egykor azt remélték: a szövetségnek egyre kevesebb dolga lesz az érdekvédelemben és egyre több az oktatás szakmai kérdéseiben. Csalódottan állapította meg, hogy továbbra is szükség van az érdekvédelemre. A résztvevők közül sokan könyvvel és gyertyával a kezükben hallgatták végig a szónoklatokat, elénekelték a magyar himnuszt, a könyveket pedig – a szervező Római Katolikus Státus Alapítvány felhívásának megfelelően – a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium alakuló könyvtárának ajándékozták.