A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé váljon – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében tegnap Budapesten. Hangsúlyozta: megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, nincs ipari fejlődés és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga.
Áder János kifejtette, hogy 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszer-fogyasztás növekedése harmincszázalékos vízfogyasztás-emelkedést eredményez. Ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége – mutatott rá az államfő. Kiemelte: a világtalálkozó résztvevői azért gyűltek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra. Hozzátette: ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggő problémákat, akkor a fenntartható fejlődési célok sem lesznek elérhetőek. A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére. Emellett a klímaváltozás a belőle adódó vízhiány révén jelentősen befolyásolja az élelmiszer-ipari alapanyagok termelését, példaként említette a Nílus vidékét, ahol a búza és a kukorica hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelműen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését hozhatja – jelentette ki a köztársasági elnök. Áder János végül David Atterborough-ot idézte: „A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában”.
A vízvagyon védelmének fontosságára szólítottak fel a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 rendezvényen az ENSZ vezető tisztségviselői tegnap Budapesten. Peter Thomson, az ENSZ 71. Közgyűlésének elnöke szerint ha megfelelő mennyiségű vízhez jutnak az emberek világszerte, akkor béke és biztonság lesz. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára videoüzenetében arról beszélt, hogy a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez át kell alakítani a jelenlegi erőforrás-gazdálkodást. Ez biztosíthatja a tiszta ivóvizet a föld minden lakójának. Szükséges a szennyvízkezelés eddiginél magasabb fokú megvalósítása. Ehhez pedig a már meglévő jó gyakorlatokat széles körben el kell terjeszteni a föld országaiban – mondta. I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárka videoüzenete szerint az egyház nem koncentrálhat kizárólag a lélek megmentésére, hanem az Isten által teremtett teljes világra, amiben a hozzáférés a tiszta ivóvízhez elidegeníthetetlen joga minden embernek. Ferenc pápa üzenete szerint a víz Isten kegyes ajándéka, nem kereskedelmi portéka, a hozzáférést senkitől nem lehet megtagadni. Joaquim Levy, a Világbank Csoport ügyvezető igazgatója elmondta: a víz alapvetően fontos a Párizsi egyezmény céljainak megvalósításához. A víz hiánya konfliktusokat, migrációt okoz, óriási gazdasági és társadalmi költségekkel jár. Újra kell gondolni a szervezetet, a vízzel kapcsolatos fejlesztéseket és a finanszírozást egyaránt. A Világbank vezető szerepet vállal, jelenleg 30 országban 40 projekttel van jelen – mondta.
