A felmérések szerint utcahosszal vezető szociáldemokraták mellett jóformán csak a liberálisok vehetik biztosra bejutásukat – igaz, hétről hétre gyengébb eredményt jósolnak nekik –, no meg ide sorolhatjuk a harmadik erőként fellépő, Dacian Cioloş mellett kiálló Mentsétek meg Romániát Szövetséget, amelynek támogatottságát 10 százalék fölöttire becsülik a közvélemény-kutató intézetek. Az alternatív küszöb lehetősége miatt az RMDSZ ezúttal kevésbé izgul az 5 százalék elérése miatt: a bejutás biztos, a magyar jelenlét ereje a tét. Valahol a bejutási küszöb körül – de inkább fölötte – mozog a Tăriceanu-féle alakulat, amelynek nagyobb esélye mutatkozik mandátumok szerzésére, mint a volt liberális kormányfő nagy politikai ellenfele, Traian Băsescu pártjának. Érthető hát, hogy kétségbeesésében a volt államfő egyre meredekebb és esztelenebb nyilatkozatokkal rukkol elő, ismét a magyar kártyát próbálja kijátszani, és már-már hadat üzent Magyarországnak, miután a budapesti külügyminiszter megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy december elsejei rendezvényeken vegyenek részt.
De ha e két utóbbi alakulatnak van is reális esélye átlépni a parlamenti küszöböt, az utánuk következőknek már aligha. Ha nem történik valami csoda, az újabb erők – Bogdan Diaconu szélsőségesen nacionalista Román Nemzeti Egységpártja, Marian Munteanu alakulata, Mircea Geoană volt szociáldemokrata új formációja – nem érik el az 5 százalékot, a Nagy-Románia Párt és a többi kisebb alakulat pedig már jó ideje hiába próbálkozik a bejutással. Ha pedig a sok kis pártocska nem éri el a bejutási küszöböt, akkor visszaosztás következik, és ennek nyertesei a bejutók, közülük is a nagyobbak.
A kis pártok nagy ambícióinak legnagyobb nyertesei tehát éppen a most is nyerésre álló szociáldemokraták, akik 40 százalékot meghaladó választási eredmény esetén nagyon könnyen megszerezhetik a parlamenti mandátumok többségét, és akár önállóan is kormányozhatnak.