A politikai egypártrendszer felszámolásáért küzd a Magyar Polgári Párt (MPP) — nyilatkozta tegnap Budapesten Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, európai parlamenti képviselő, aki szerint az MPP színre lépésével a romániai magyarság számára végképp létrejön a demokratikus pluralizmus és a választás szabadsága.
A választások igazi tétje az erdélyi magyarság megmaradása és jövője — vélekedett, távlati célként pedig a területi autonómiát nevezte meg. Egyúttal a választásokon való részvételre szólította fel a Magyarországon élő román állampolgárságúakat is, ez a nemzeti összefogás kézzelfogható bizonysága lehet. A romániai magyarok helyzetét elemezve Tőkés hangsúlyozta, hogy míg húsz évvel ezelőtt a rendszerváltásban élen jártak, addig jelenleg az ,,utolsó csatlósai lettünk a totalitárius egypártrendszernek, mert az RMDSZ kisajátította magának a magyarságot". Közben az erdélyi magyar falvak elnéptelenednek, kevés munkahelyet kínálnak, az önkormányzatok pedig szegénységük folytán kiszolgáltatottak. A református egyházközségek is nyomorúságos sorban vannak, Romániában ugyanis nem garantálja állami szerződés az egyházak anyagi támogatását. Ezt jól kihasználja az RMDSZ, amikor kormányzó pártként részt vesz az erdélyi egyházaknak bizonytalan időközönként juttatott pénzosztásban. E gyakorlat sérti az egyházi autonómiát, mert ,,megvásárolják, lekenyerezik a lelkészeket". Tőkés úgy látja, az RMDSZ-nek csökkent a tömegbázisa, mert a ,,gyurcsányi politikához hasonló hazugságpolitikát folytat", hiszen nem igaz, amit állítanak, miszerint ,,politikailag soha nem volt ilyen egységes az erdélyi magyarság".
Az önkormányzatokon áll a fejlődés
Az önkormányzatok ma már olyan jogosítvánnyal rendelkeznek, amelyek Romániában a helyi magyar közösségek fejlődését közvetlen módon befolyásolják, ezért is van nagy tétje a június elsejei helyhatósági választásoknak — véli Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. ,,A kampány idején azt tapasztaltam, hogy az erdélyi magyar embereket nagyon is érdekli az önkormányzati választás. Tizennyolc év után saját bőrükön érzik, hogy az önkormányzatokban született döntések szinte azonnal befolyásolják, meghatározzák mindennapi életüket" — mondotta, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatok szerepe csak nőtt azóta, hogy Románia belépett az Európai Unióba: a strukturális alapokat és más forrásokat is felhasználva rengeteg fejlesztés indulhatott el már eddig is, ezek folytathatóak lesznek. Függetlenül attól, hogy mely régiókban élnek, a romániai magyarok mindenhol úgy tartják: munkahelyekre, jobb életminőségre, kisebb helyi adókra, jobb egészségügyi szolgáltatásra, jobb iskolákra van szükségük — derült ki az RMDSZ által szervezett találkozókon. Ugyanakkor vannak sajátos közösségi gondok is, a szórványban a magyar nyelvhasználat a hivatalokban, közintézményekben, a Székelyföldön pedig az autonómia kérdése foglalkoztatja az embereket. Kelemen Hunor szerint a kampány nem mindig arról szólt, ami az embereket valójában érdekli, főleg a Székelyföldön mocskolódások, személyeskedések is elhangzottak, konkrét megoldásjavaslatok helyett.