Siket azzal a gyanúval állították elő, hogy Twitter-üzeneteivel és a Cumhuriyet című ellenzéki lapban közölt írásaival a terrorizmust propagálta, valamint „nyilvánosan megalázta a Török Köztársaságot, annak igazságügyi szerveit, a török haderőt, illetve a rendőrséget”. Siket Az imám hadserege című készülő könyve miatt 2011-ben előzetes letartóztatásba helyezték. A kézirat annak az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónoknak a nemzetközi hálózatáról szólt, akit Ankara a július 15-ei puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tesz. A mozgalmat, amely a hivatalos álláspont értelmében hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába, Törökország – FETÖ rövidítéssel – terrorszervezetként tartja nyilván. Ankara szerint a folyamatban Gülen médiaérdekeltségeire is támaszkodott. Sik kéziratát a hatóságok lefoglalták, kiadását pedig megtiltották. Az újságírót egy évvel később szabadon engedték. A New York-i központú Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) adatai alapján Törökországban a hatalomátvételi kísérlet óta legalább 81 újságírót tartanak fogva, és több mint 130 sajtóorgánumot bezártak illegális szervezetekhez fűződő állítólagos kapcsolataik okán. Török ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek úgy látják, a kormány ürügyként használja fel az államcsínykísérletet, és nemcsak az összeesküvőkkel, valamint azok támogatóival számol le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat. Öt hónap alatt mintegy 100 ezer emberrel szemben indítottak eljárást Törökországban, közülük nagyjából 40 ezret le is tartóztattak. A vizsgálatok a haderőn túl kiemelten érintik a rendőrséget, a csendőrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a sajtót.