A szaktárca szerint be kell vonni a védőnőket a terheskövetésbe és az újszülött, valamint a kismama állapotának felügyeletébe, ennek érdekében rendeletet adott ki munkacsoport létrehozására, amelynek feladata azoknak a módszertanoknak és útmutatóknak a kidolgozása, amelyek alapján a védőnők bevonhatóak az egészségügyi alapellátás e területére. A minisztérium elismerte, hogy európai viszonylatban nálunk a legmagasabb a csecsemőhalandóság, s bár országos szinten ezer szakképzett védőnő szerepel a szaknévsorban, nincs megfelelő törvénykezés, ami alapján foglalkoztatni lehetne őket a terhes- és csecsemőgondozásban.
Dr. Antal Álmos szintén a védőnőhálózat visszaállítását tartja szükségesnek, ugyanakkor úgy véli, főként falun, elszigetelt településeken, ahová családorvos ritkán vagy egyáltalán nem jut ki, az önkormányzatok szociális felelőseinek többet kellene tenniük a fiatal kismamák felvilágosítása érdekében. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a különböző szociális segélyek folyósításánál éreztessék a várandós kismamákkal a leendő gyermekük és saját maguk egészsége iránti felelősséget. Erre amiatt tért ki, mert szülész-nőgyógyász szakorvosként azt tapasztalja, hogy elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetben, olykor nyomorban és tudatlanságban élő fiatalok nem mennek el egyetlen vizsgálatra sem a terhesség idején, a szülőszobában látja őket először szakorvos.
Antal Álmos közölte: Háromszéken ezer szülésből 80–90 esetben volt kiskorú az anya, 2015-ben 2050-en születtek a megyében és tizenhat csecsemő vesztette életét egyéves kora előtt, közel ötszáz várandós nem vett részt egyetlen terhesvizsgálaton sem.