Madéfalván, majd Marosvásárhelyen is megemlékeztek a székelyek ellenállásáról hétvégén a madéfavalvi vérengzés 253. évfordulóján. A marosvásárhelyi rendezvényen a Székely Nemzeti Tanács elnöke átadta a Gábor Áron-díjat a szentegyházi filharmóniának és vezetőjének, Haáz Sándornak.
Izsák Balázs szerint a madéfalvi vérengzés évfordulója arra teremt lehetőséget, hogy a Habsburg Birodalommal szembeni erőszakmentes székely ellenállásra emlékezzünk. A Székely Nemzeti Tanács elnöke az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi kultúrpalotában szervezett megemlékezésén mondott beszédet szombat este. Visszásnak nevezte, hogy az 1762–63-as székely szabadságharcból csupán az ezt lezáró 1764-es madéfalvi vérengzésről szokás megemlékezni. Szerinte ez olyan, mintha az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot a világosi fegyverletétel évfordulóján idéznénk. Úgy vélte: a madéfalvi vérengzést megelőző székely ellenállás azért merült méltatlanul feledésbe, mert fegyvertelen volt. Mária Terézia rendelkezései ugyanis – amelyekkel szemben a jogaikat védő székely férfiak tiltakoztak – éppen a székelyek hadra fogására vonatkoztak.
Az SZNT elnöke szerint az erőszakmentes ellenállás az indiai Mahatma Gandhi, majd az amerikai Martin Luther King révén csak a 20. században szerzett létjogosultságot. „Mi, a ma élő utódok elmulasztottuk elmesélni a világnak, hogy másfél évszázaddal Gandhi előtt, két évszázaddal Martin Luther King előtt a székelyek már tömegesen éltek az erőszakmentes ellenállás eszközével” – jelentette ki Izsák Balázs.
Mint ismert, a császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban megrohamozták Madéfalvát, és több száz ember lemészárlásával megtörték a székelyek Mária Terézia rendelkezéseivel szembeni ellenállását. A királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. Az új szabályok előírták, hogy a székelyeknek idegenben is kell szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és azt is, hogy nem illetik meg őket azok a szabadságjogok, amelyeket korábban a katonai szolgálat fejében élveztek. Madéfalván mintegy 2500-an gyűltek össze, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának, amikor az ellenállást megtörő váratlan támadás történt.
Az SZNT elnöke a rendezvényen adta át az SZNT által odaítélt Gábor Áron-díjat a szentegyházi gyermekfilharmóniának és vezetőjének, Haáz Sándor karnagynak, akik – mint fogalmazott – „a székelység jó hírét viszik szerte a nagyvilágban”. A rendezvény a gyermekfilharmónia koncertjével zárult.
A marosvásárhelyi rendezvényt megelőzően a madéfalvi emlékműnél tartottak megemlékezést, amelyen több százan vettek részt. A megemlékezők megtapsolták a csíkszeredai hegyivadász zászlóalj képviselőit, akik első alkalommal vettek részt az évfordulós rendezvényen, és helyeztek el koszorút a székely hősök emlékművénél. A rendezvényen részt vett, de beszédet nem mondott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. Üzenetét az RMDSZ hírlevele idézte. „Szabadság nélkül nincs semmi! Nincsenek kisebbségi jogok, nincsen kiszámíthatóság, nincsen emberhez méltó élet! A szabadságra kell gondolni mindig, és nem szabad félni!” – fogalmazott. A történelmi tragédiák felidézésekor hangsúlyozni kell, hogy nem térhetnek vissza azok az idők, amikor ártatlan, védtelen embereket valamilyen hatalom érdekében vagy nevében lemészárolnak. „Ma, 27 évvel a diktatúra bukása után is azt mondjuk, hogy nem jöhet el olyan idő, amikor bárkinek azért kell szenvednie, mert egy hatalom érdeke úgy kívánja” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.