Koszovó függetlensége bajt idézhet elő a térségben, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Macedóniában. A Balkánon még nem módosítottak határt megállapodással. Határokat mindig háborúval változtattak, és ez természetesen ilyen bajt hozna — figyelmeztetett Draskovic. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Koszovó jogállása nemcsak területi, hanem ,,szellemi" kérdés is, mert — mint monda — ,,a szerb lélek és kultúra Koszovóban született". Draskovic szerint Koszovó jövőbeni jogállására olyan megoldást kell találni, amely révén egyik fél sem lesz vesztes vagy győztes.

Az ENSZ-nél azt remélik, hogy Koszovó jogállásának a kérdése az idei év végéig rendeződik, de az erről szóló szerb—albán tárgyalások megfeneklettek, mivel egyik fél sem hajlandó engedni álláspontjából. A rendezésben kulcsszerepet játszó hathatalmi nemzetközi összekötő csoport a múlt héten tartott New York-i ülésén úgy foglalt állást, hogy az év végéig a státustárgyalások lebonyolításával megbízott ENSZ-diplomatának, Martti Ahtisaarinak javaslatot kell tennie a státuskérdés rendezésére, és az elképzelés alapján folytatódnának a megbeszélések.

A kontaktcsoport javaslatára reagálva Sali Berisha albán miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, a tartomány lakosságának túlnyomó többségét alkotó albánok egyoldalúan kikiáltják a függetlenséget. Szerbia továbbra is ,,azt demonstrálja, hogy híján van a realizmusnak" — mondta Berisha. Szerinte kívánatos lenne, ha Belgrád beleegyezne Koszovó különválásába, mert ha ez nem történik meg, ráerőltetik. Berisha emlékeztetett arra: a Balkán elmúlt százötven évének történelme arról tanúskodik, hogy ,,a megoldásokat kierőltették, és nem kiegyezések révén fogadták el őket".