A nagy építkezések között szerepel a Liget Budapest projekthez kötődő múzeumnegyed megvalósítása, valamint a Múzeumkert, az Operaház műhely- és raktárházaként működő Eiffel-csarnok és az Iparművészeti Múzeum megújítása is. A reformáció emlékévéről szólva Balog Zoltán kiemelte: ma a magyarok a nyugat-európai népekhez képest jobban őrzik azokat a kulturális értékeket, amelyek naggyá tették a kontinenst. Eltolódott a kulturális tengely Európában, a migráció példája is rámutat arra, hogy Magyarország szorosabban ragaszkodik a kontinens kereszténységben gyökerező kulturális-történelmi örökségéhez. „A lutheri és a kálvini kiállás arról szól, hogy beszéljünk arról, ami az embereket foglalkoztatja, úgy, ahogy őket foglalkoztatja” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a reformáció a kommunikáció egy új formáját honosította meg Európában, szakítva azzal a ma a politikai korrektséghez köthető gyakorlattal, amely nem engedi néven nevezni a dolgokat.
Az elmúlt év legfontosabb kihívása volt, hogy miként lehet összekapcsolni a kultúrát a közneveléssel. Magyarország kiválóan teljesít a magas kultúrában, de arról kevesebb szó esik, hogy a kultúra miként szervesül a felnövekvő nemzedékek életében, az iskolában és a családokban – hangsúlyozta a miniszter 2016-ot értékelve. Hozzáfűzte: komoly előrelépést könyvelhet el a kulturális alapellátás programja, amely a kultúrát a legkisebb falvakba és a határon túli magyarság legtávolabbi szegleteibe is igyekszik eljuttatni.
Balog Zoltán kiemelte: 2016-ban az UNESCO szellemi világörökségének részévé vált a Kodály-módszer. „Ez komoly siker, amely viszont felveti a kérdést, hogy miközben a világ ily módon ismeri el a módszert, mi magunk hogyan állunk az iskolákban a zenekultúrával és az énektanítással. Bizony itt súlyos feladataink vannak” – fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy erre a célra hívták életre a Mindennapos Éneklés Bizottságát. A tárcavezető úgy vélte: a fiatalok sikerességéhez szükséges természettudományos ismeret és versenyképesség nagyban összefügg azzal, milyen humánműveltséget kapnak. Kifejtette: az a kulturális plusz, amely a magyar oktatásba beletehető, és részben benne is van, nem kolonc, amitől meg kellene szabadulni. A műveltség segít a felnövekvő generációknak ellenállóbbá és jobban teljesítővé válni – hangsúlyozta.
A miniszter kitért arra is: az ’56-os emlékév keretében mintegy ezer rendezvényt támogattak, csak Budapesten háromszázra tehető az eddigi ’56-os tematikájú programok száma. Mint fogalmazott, ilyen széles társadalmi rétegeket még soha nem ért el a forradalomra emlékezés, számos vidéki és határon túli helyszínen még soha nem sikerült méltó módon felidézni a hatvan évvel ezelőtt történteket.
A fiatal nemzedéket is sikerült megszólítani a könnyűzene nyelvén, az Egy szabad országért című dalt eddig több mint 1,3 milliószor hallgatták meg az interneten – mutatott rá Balog Zoltán.