Felbolydította a közéletet az a két tervezet, amelyet Florin Iordache igazságügyi miniszter terjesztett elő az amnesztiáról és a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról: tegnap egymást érték a nyilatkozatok a témáról. A kormánykoalíció emberei, illetve támogatói azzal érveltek, hogy félreértik őket (Márton Árpád háromszéki képviselő azt nyilatkozta a Maszol portálnak, hogy „a közkegyelem rendben van, de a Btk.-t nem így kellene módosítani”), az ellenzéki politikusok, ügyészek, civil szervezetek, ismert közéleti személyiségek és sajtósok pedig azt számolták, hogy ki nyer, ha a jogszabályokat (amelyeket Klaus Iohannis államfő nevezett rejtett elefántoknak) végül megszavazza a parlament. A Mentsétek meg Romániát Szövetség már bejelentette, hogy egyszerű indítványt nyújt be Iordache leváltására. Kezdeményezésüket az NLP és az NMP is támogatja.
Többek között Liviu Dragnea, az SZDP és a képviselőház elnöke, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök is haszonélvezője lenne a kormány által előkészített kegyelmi és büntetőjogi intézkedéseknek. Dragnea e tervezett módosítások nélkül nemhogy miniszterelnök nem lehet, de börtönbe is kerülhet, tavaly áprilisban ugyanis jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték (választási csalás megszervezése és befolyással való üzérkedés miatt), de júliusban egy másik ügyben is vádat emeltek ellene (hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás vádjával), és ha ebben is jogerősen elmarasztalják, a négyéves próbaidőre felfüggesztett első börtönbüntetést is le kell töltenie. A România liberă szerint a közkegyelmi tervezetet azért terjesztették ki a börtönök túlzsúfoltságát nem érintő felfüggesztett büntetésekre is, hogy tisztára mossák Dragnea priuszát, és eltöröljék az esetében kiszabott négyéves próbaidőt is. A Btk. módosítása az újabb vádtól is megszabadítaná, hiszen az már csak 200 ezer lejnél nagyobb kár esetén büntetné a hivatali visszaélést, Dragnea ügyében pedig 108 ezer lejről van szó. A Cursdeguvernare.ro portál azt is kiderítette, hogy csak a Btk. módosítását célzó tervezetet szerkesztették az igazságügyi minisztériumban, a közkegyelmi rendeletről szóló dokumentumot viszont egy olyan számítógépen kezdték megfogalmazni, amely Dragnea képviselőházi irodájában működik.
Călin Popescu Tăriceanut tavaly júliusban hamis tanúzás és bűnpártolás gyanújával állította bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség. Ügyében még elsőfokon sem született ítélet, de ha bűnösnek is találná a bíróság, a közkegyelmi rendelet utólag is felmentené az esetleges büntetés letöltése alól, a tervezet ugyanis a 2017. január 18-a előtti, öt évnél nem nagyobb szabadságvesztéssel sújtott bűncselekmények elkövetőit részesítené kegyelemben, attól függetlenül, mikor mondják ki a jogerős ítéletet.
A két házelnökön kívül számos más ismert (jobb- és baloldali) politikust – szenátorokat, képviselőket, megyei és helyi önkormányzatok vezetőit – mentene meg a börtöntől vagy az okozott kár visszafizetésétől, ha akár csak néhány órára is életbe lépne az SZDP–LDSZ koalíció által kidolgozott közkegyelmi rendelet. A Digi24 hírtelevízió szerint még a Colectiv-tragédia után vád alá helyezett személyek is mind egy szálig megúszhatnák büntetlenül.
A börtönök túlzsúfoltságának enyhítésére a főügyészség a már használaton kívül helyezett, üresen álló volt katonai laktanyák átalakítását ajánlotta a várhatóan újabb bűnözési hullámot gerjesztő közkegyelem helyett.
Amerika is fanyalog
Időszerűtlennek nevezte a román büntetőjog tervezett módosításait Hans Klemm bukaresti amerikai nagykövet, aki szerint országa ellenez bármiféle olyan igazságszolgáltatással kapcsolatos intézkedést, amely gyengíti a jogállamiságot. Klemm a News.ro hírügynökségnek elmondta: hazája továbbra is teljes mellszélességgel támogatja Klaus Iohannis államelnöknek és a román igazságszolgáltatási intézményeknek a jogállamiság erősítésére irányuló törekvéseit. Kifejtette: Románia rendkívüli eredményeket ért el a korrupcióellenes harcban, s ebben kiemelt szerepet játszott a hivatali visszaélésre vonatkozó büntetőjogi előírások alkalmazása, tehát bármely olyan törvénykezdeményezés, amely gyengíti a jogállamiságot, pártpreferenciától függetlenül kedvezőtlenül érint minden román állampolgárt. Klemm szerint az amerikai–román stratégiai partnerség, valamint Románia NATO- és EU-tagsága közös értékeken alapul, amelyek között a jogállamiság melletti elköteleződés is szerepel.
