Az avatón mindhárom érintett intézmény, a megyei önkormányzat, a kórház, valamint a megyei vérközpont képviselői – Tamás Sándor elnök, Andy Rosin igazgató, András-Nagy Róbert kórházmenedzser és Antal Álmos orvos igazgató – méltatták a beruházást, de szó esett a rendszerbeli hiányosságokról, pótolnivalókról is, főképp, ami a vértartalékok biztosítását illeti.
Amint azt András-Nagy Róbert is megfogalmazta: mind a korszerűsítéshez, mind a további zavartalan működéshez szükséges volt mindhárom intézmény hozzájárulása, és elengedhetetlen a további együttműködés is. A beruházásról Tamás Sándor elmondta: nagyjából 1,8 millió lejre tehető az az összeg, amelyet uniós alapokból az infrastrukturális felújításra áldoztak. Az elnök szerencsésnek nevezte a helyzetet, hogy egy ilyen kiemelt fontosságú egységet – a komolyabb beavatkozások java részénél a betegnek vérre, vérkészítményekre van szüksége –  sikerült a nagyberuházás keretében felújítaniuk. Tamás Sándor szerint most kezdenek beérni a közel tíz éve elindított elképzelések, így a kórház korszerűsítése is, aminek hatására az intézmény megítélése máris javult. A megyei önkormányzat nem áll meg itt, folytatják a beruházásokat az emberektől érkező panaszok, igények figyelembevételével – tette hozzá.
Az általános országos helyzet ismerete nélkül nem lehet hatékony transzfúziós szolgáltatást (ami gyakorlatilag a leggyakrabban alkalmazott szervátültetésnek tekinthető) biztosítani, és igyekeztek tanulni az elmúlt időszak botrányaiból – fejtette ki Antal Álmos orvos igazgató. Ezek a tanulságok újból kétségtelenné tették, hogy az infrastruktúrán, felszereltségen túl a szakemberek felkészültsége a harmadik meghatározó tényező. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy a megyei vérközponttal együttműködve egy alapos, kétnapos képzésnek is helyet adnak az intézményben. A kurzusra azokat az orvosokat hívták meg elsősorban, akik mindennapi tevékenységükben igen gyakran szembesülnek a vérpótlás, vérátömlesztés kérdésével. Az előadások által lehetőségük nyílt megismerni nemcsak a törvényes keretet, az országos helyzetet, de a legfrissebb európai irányvonalakat is ezen a területen. András-Nagy Róbert valamivel egyszerűbben fogalmazta meg a kérdést, kifejtve: „a legkorszerűbb eszközökkel is rendelkezhetünk, ha nincs, aki azokat megfelelően használja, illetve, ha nem megfelelő szakembereink és a részleg közötti együttműködés”. Újságírói kérdésre válaszolva a menedzser rámutatott: a részleg fontosságát nem kell különösebben magyarázni, a vérkészítmények iránti igény állandó egy kórház esetében. Csak tavaly mintegy 1200 páciensnek kellett ilyen készítményeket biztosítaniuk.
A rózsásnak nem mondható országos helyzetről Andy Rosin szólt, rámutatva: tapasztalata szerint ilyen szintű felszereltséggel jelenleg a sepsiszentgyörgyin kívül csak további négy kórház rendelkezik, miközben a természetes az lenne, ha legalábbis a régiók központi egészségügyi intézményeiben, még jobb esetben megyénként legalább két kórházban ez meg lenne oldva. Háromszék mellesleg nem áll túl rosszul ezen a téren. Az igazgató ugyanakkor egy másik általános problémát is felvetett, éspedig, hogy soha nincs elegendő véradó, most az influenzajárvány miatt csappant meg a számuk. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor igyekeznek a vérközpontot is fejleszteni, legutóbb a fogyóanyagok terén cseréltek forgalmazót a vércsoport meghatározás hatékonyabbá tétele érdekében.
A szombaton hivatalosan is átadott transzfúziós részleg felszereltsége (a berendezések, eszközök értéke 250 ezer lej) hasonló a jelentős vérközpontokban használtakhoz, az új műszerek segítségével hosszú távon biztosítható a nyersanyagként érkező vér felhasználhatósága, nagyban csökkenti a hibalehetőséget, hogy a berendezések egy része valós időben képes jelezni bármely változást.