A tervezetben foglaltak szerint a kiadások 24,1 milliárddal haladják meg a bevételek szintjét, mindez 2,96 százalékos GDP-arányos hiány, 1,4 százalékos infláció, illetve 5,2 százalékos gazdasági növekedés mellett. A tervezet 2274 lejes országos átlagbérrel számol. A bevételek oldalán 254,7 milliárd lejjel számolnak a büdzsé összeállítói, ezzel szemben a kiadások elérik a 278,8 milliárd lejt. Több minisztérium is nagyobb költségvetésből gazdálkodhat. Az oktatási és a munkaügyi, valamint a művelődésügyi a béremelések fedezése végett kap valamivel több pénzt, az oktatási minisztérium esetében viszont a 2017-re tervezett költségkeret nyolc százalékkal így is elmarad a tavalyi szinttől. A honvédelmi minisztérium esetében a GDP két százalékát irányozza elő a tervezet. 22 százalékkal nő továbbá a távközlési tárca költségvetése, közel 24 százalékkal a gazdasági, 83 százalékkal az agrár-, 60 százalékkal a szállításügyi, közel 50 százalékkal a víz- és erdőgazdálkodási, valamint 63 százalékkal az idegenforgalmi minisztériumé. Közel 40 százalékkal nagyobb összegből gazdálkodhat a korrupciós ügyészség, a nemzetbiztonság vonalán viszont a Román Hírszerző Szolgálatot leszámítva minden más intézmény kevesebbet kap. Az egyik legszembetűnőbb növekedés viszont a közszolgálati televíziótársaságnál figyelhető meg, a kormány több mint hétszeres (662 százalékos) juttatásemelést javasol 2016-hoz képest. Feltűnő továbbá, hogy az egyházak számára csak 20 millió lejt irányoz elő a költségvetés a korábbi 120 millióval ellentétben.
Több pénzt szándékszik biztosítani a kormány a társadalombiztosítási, valamint a nyugdíjpénztárnak is, kereken nyolc százalékkal. Ebből kell majd fedezni a nemrég jóváhagyott nyugdíjpont-, minimálnyugdíj-emelést, de egyben azt a kiesést is, amelyet a 2000 lej alatti járandóságok adómentesítése hoz.
A Sorin Grindeanu vezette kabinet a beruházások vonalán elsősorban az uniós alapok minél nagyobb mértékű lehívására alapoz.