A brit legfelsőbb bíróság tegnap kihirdetett döntése szerint a kormánynak a brit parlament előzetes jóváhagyását kell kérnie a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához, de nem kell előzetesen konzultálnia a skót, a walesi és az észak-írországi parlamenttel.
Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása – amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő – az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot. A legfelsőbb bíróság tegnapi végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság novemberi döntését.
Theresa May miniszterelnök szóvivője a legfelsőbb bíróság végzésére adott reagálásban hangsúlyozta, hogy a határozat nem befolyásolja a brexit-folyamat elindításának menetrendjét. A szóvivő szerint a kormány változatlan célja az, hogy március végéig elindítja a kilépési folyamatot. Kifejtette: a kormány tiszteletben tartja a bírósági döntést, és hamarosan dönt a következő lépésekről.
A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) azonban a legfelsőbb bíróság tegnapi végzése után jelezte, hogy a londoni alsóházban 50 módosító indítványt nyújt be az 50. cikkely aktiválásának jóváhagyására beterjesztendő kormányzati javaslathoz. Ezek között szerepel majd egy olyan módosítási tervezet is, hogy az Egyesült Királyság felülvizsgált feltételekkel maradjon az EU tagja, ha az EU-val a kilépési tárgyalások eredményeként létrejövő megállapodást az alsóház képviselői elutasítanák. Skóciában a szavazók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt a tavalyi EU-népszavazáson, és az SNP-kormány azóta többször is felvetette, hogy Skócia nem hagyja magát akarata ellenére kirángatni az Európai Unióból.
Bármilyen formát öltsön a kormány által a parlament elé terjesztendő döntési javaslat, annak elfogadása gyakorlatilag garantált.