Annak érdekében, hogy a székelyföldi, erdélyi pálinkafőzők hivatalosan használhassák a magyar pálinka megnevezést, Magyarország fő tisztségviselőihez fordult Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a magyar pálinkatörvény módosítását kérve. Ugyanis a Magyar Pálinka Lovagrend vezetője perrel fenyegette meg az erdélyieket. A tanácselnök erről az önkormányzat havi tájékoztatóján beszélt.
Az elnök a Krónikában megjelent tudósításból idézte, tizenöt díjat nyert a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis pálinkafőző a Sanct Georgius termékcsalád pálinkáival a magyarországi Ongán tartott Quintessence pálinkaversenyen. A sepsiszentgyörgyi pálinkárium tulajdonosai a díjkiosztó gálán újra felhívták a figyelmet, hogy a termékeik címkéire továbbra sem írhatják fel a magyar pálinka megnevezést, ezt az osztrák főzők használhatják, ám az erdélyiek nem. Ezt követően Tamás Sándor az Erdélyi Pálinkalovagrend megalakulásáról szóló, a Magyar Nemzetben 2015 októberében megjelent beszámolóból idézte Piros László, a Magyar Pálinkalovagrend nagymesterének fenyegetését: nemzeti érzelmű magyarként feljelenti a névbitorlókat az uniónál. A nagymester a cikkben még megtoldotta: „Amennyiben a romániai főzdék a palackokon feltüntetik a magyar pálinka szót, abból baj lesz”.
Ez az a pont, amikor azt kell mondani: nem lehet tovább! – jelentette ki Tamás Sándor. Elmondta, elsősorban az Erdélyi Pálinkalovagrend kezdeményezése, hogy Székelyföldön, Erdélyben is használható legyen a pálinka megnevezés. Melléjük kell állni, mert nincs rendben, hogy akkor, amikor a magyar kormány meghirdeti a nemzeti együttműködés programját, egyes magyarországi vállalkozók elgáncsolják a székelyföldieket, erdélyieket, hogy anyanyelvükön felírhassák pálinkájukra: pálinka.
A kérdésről telefonon tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel. A tárcavezető közölte, nem értenek egyet Piros úr nyilatkozatával, és megoldást keresnek arra, hogy az itteni főzdék felírhassák termékeikre a pálinka megnevezést. A tanácselnök ígérte, levélben fordul Orbán Viktor kormányfőhöz, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez, Fazekas Sándor tárcavezetőhöz, Lázár János kancelláriaminiszterhez, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz, Zákonyi Botondhoz, Magyarország bukaresti nagykövetéhez, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzulhoz, hogy ennek érdekében lépjenek. A levélben Kovászna, Hargita és Maros megye tanácselnökei arra kérik a magyar Országgyűlést, módosítsák a pálinkatörvényt úgy, hogy Erdélyben is lehessen használni a pálinka szót, ne csak Ausztriában. Mi is szeretjük a pálinkát, körülbelül ezer éve főzzük is, isszuk is, az Erdélyi Pálinkalovagrend tagjai minőségi pálinkát gyártanak, amelyek díjakat nyernek, mint most is a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis, melynek a bodza- és zellerpálinkája kategóriagyőztes volt a versenyen – mondotta Tamás Sándor. Hozzátette, kérni fogja a pálinkafőzésnek a Székelyföldi Értéktárba, a Siculicumok közé való felvételét. Elmondta még, a székelyföldi pálinkafőzésről a Kovászna Megyei Művelődési Központ keretében a Norvég Alap támogatásával dokumentumfilmet készítettek.
A barackból készített párlat esetében lehetőség van Ausztria négy tartományában (Alsó-Ausztria, Burgenland, Stájerország, Bécs) is a pálinka elnevezés használatára. Románia az uniós csatlakozása után levédette a „pălincă” terméket, mivel az „legalább két betűben különbözik” a magyar pálinka megnevezéstől. A Magyar Nemzet szakértőkre hivatkozva közli, a székely–magyar pálinkavita úgy oldható fel, hogy Magyarország bejelenti az uniónál, a magyar szabályok szigorú betartása mellett egyes romániai megyékre is engedélyezi a pálinka szó használatát.
Lapunkban többször foglalkoztunk a pálinkavitával. Közöltük, a pálinka névhasználat kiterjesztéséről tárgyaltak Sepsiszentgyörgyön a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium, az Erdélyi Pálinkalovagrend és a Pálinka Nemzeti Tanács képviselői. Az erdélyi pálinkakészítők kérték, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély, Bánság és Partium 16 megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők. A cél az, hogy a pálinka megnevezés ne csak földrajzi, hanem minőségi jelzés is legyen a fogyasztónak. Közöltük a most is díjnyertes Potio Nobilis márka megteremtője, az Erdélyi Pálinkalovagrend szakmai vezetője, Dezső Tibor kijelentését, miszerint minden minőségi pálinkát előállító és forgalmazó magyar elsődleges érdeke, hogy a pálinka névvel ellátott italok a magyar hagyományok, kreativitás, gazdasági erő legmagasabb szintű hordozói legyenek a világban. A szakember hozzátette, az egész magyar társadalom érdeke, hogy a pálinka olyan világviszonylatban is számontartott termék legyen, amelyhez a világon mindenhol a magyar minőséget társítsák.
