| 2006-08-22: |
| Autonómianézőben Európában (Hazatértek a fiatal politikusok) |
 ,,A magyar közösség számára hosszú távon a megmaradást és a fejlődést csak az autonómia biztosítja? - vonta le a következtetést Antal Árpád képviselő azt követően, hogy visszatértek autonómia-körútjukról. Dan Manol?chescuval, a székelyföldi román fiatalokat tömörítő Közösségért Egyesület elnökével tizennyolc nap alatt utazták be az öt európai autonóm, független, illetve afelé törekvő tartományt. Koszovóban, Montenegróban, Dél-Tirolban, Katalóniában és Baszkföldön tájékozódtak a helyzetről, az autonómia előnyeiről, hátrányairól, a nemzetiségek együttéléséről. Az öt régió helyzete öt vulkánhoz hasonlítható, kettő még aktív közülük, a többi már nem ? fogalmazott Antal Árpád. Az aktív vulkánok közt említette Koszovót, ahol szörnyû körülményekkel szembesültek, illetve Baszkföldet, ahol az autonómia bővítése, a függetlenné válás miatt forronganak, Montenegróban, Dél-Tirolban, Katalóniá-ban kiegyensúlyozott helyzettel, fejlődő társadalmakkal találkoztak, sok szempontból példaértékûnek tekinthetőek. ,,B?sescu államelnök nemrég azt tanácsolta az autonómiát követelő székelyföldieknek, hogy menjenek, nézzenek szét Koszovóban. Mi szót fogadtunk, és ezt tettük? - fogalmazott a képviselő, aki elmondta: igaza volt Markó Bélának, amikor azt javasolta, hogy az államfő két sporttanácsos helyett inkább egy kisebbségi tanácsadót alkalmazzon. ,,Remélem, az elnök úr nem szeretné, ha a székelyföldi románok arra a sorsra jutnának, mint a koszovói szerbek. Tájékozódnia kell, és eldönteni, Románia Milosevice vagy Titója kíván-e lenni? - fejtette ki Antal Árpád. Koszovói történeteik valóban szörnyûek, ma az albánok és a szerbek teljesen elkülönítve, KFOR-fegyveresek őrizetében élnek. Az 1,8 milliós lakosságból körülbelül 80 000 szerb, 30 000-en egy városban, a többiek kis enklávékban élnek, ezeket katonák őrzik, csak felügyelet mellett lehet ki-be járni. Vásárolni páncélozott katonai jármûvekkel kísérik őket, a mezőn dolgozó szerb pa-rasztot KFOR-katona vigyázza a szántás-vetés, betakarítás alatt. A robbantások, lövöldözé-sek napi rend-sze-res-séggel ismétlődnek, olyan mélyek a sebek, annyira erős a gyûlölet, hogy megítélésük szerint az albánok és a szerbek együttélése leg-fennebb 150-200 év múlva rendeződhet. A nemrég függetlenné vált Montenegróban béke honol, jól vannak, építik országukat, melynek fantasztikusak a fejlesztési potenciáljai ? vélekedtek. A függetlenséget ünneplő karneválok, rendezvények szinte folyamatosak. Dél-Tirol az igazán jól mûködő autonómiák példája, pontosan lefektetett szabályok szerint alakították ki a tartomány életét, fejlett gazdaságuk van, mindenütt két-három nyelvû feliratok láthatóak, ellentétnek nyoma sincs. Katalónia autonómiája egy hónappal ezelőtt bővült, az itt élő katalánoknak a spanyol hatalommal van bajuk, ennek jelképeit festik le, a kormány helyi intézményeit katonák őrzik. Itt is és Baszkföldön is igen erős a helyi öntudat, táblák, plakátok tömege jelzi, nem spanyol földön jár, aki ide érkezik. A két tartomány 1979-ben nyerte el az autonóm státust, azóta ennek kibővítéséért, illetve a függetlenségért harcolnak. Érdekes tapasztalata volt a majd? háromhetes kirándulásnak, hogy sehol sem egyetlen kisebbségi érdekvédelmi szövetség harcolta ki az autonómiát. Több szervezetük, pártjuk volt, és pont a konkurencia vezetett oda, hogy eredményesen tudták képviselni a közösen felvállalt ügyet. Másik tanulság, hogy mindenütt a baloldali pártok támogatták az önrendelkezési törekvéseket, Spanyolországban éppen a Néppárt ellenzi leginkább, kogy kiszélesítsék a két tartomány autonómáját. Antal Árpád egyébként úgy véli, Székelyföld még nem aktív vulkán, az autonómiaharc csak ezután indul el, és nem mindegy, hogyan viszonyul ehhez a helyi és a központi román hatalom, ettől függ, hogy Koszovó felé haladunk majd, vagy Montenegró, Dél-Tirol, Katalónia felé - hangsúlyozta a képviselő. Dan Manol?chescu elmondta, a székelyföldi autonómia nem az ő ügye, ő elsősorban az európai autonómiákra volt kíváncsi, arra, hogyan élnek együtt a különböző nemzetiségûek. Meggyőződése, hogy minél több székelyföldi románnak és magyarnak be kellene járnia ezt az utat, és akkor jobban vigyáznánk közös jövőnkre. Farkas Réka |
