Sepsiszentgyörgy, 2018. január 20., szombat 11:01
Köszöntjük Fábián, Sebestyén nevű olvasóinkat!
Riport
A szerző felvételei
2018-01-03: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Jó reggelt, Kézdialbis!

Hagyományos módon több mint két évtizede köszöntünk így egy-egy hólepelbe öltözött háromszéki falut, olvasóink „havas újévi falulátogató” névvel illették ezeket az írásokat. A csend borítja be ilyenkor a kicsi falvakat. Albisban is így van ez. A Bodoki-hegység keleti nyúlványának napkeleti lába alá húzódott fel, magasabban fekszik. A régiek úgy tudták, hogy „még az utolsó tatár-török pusztítás idején kezdték építeni, mert azt a völgyes helyet védettebbnek hitték”. Pedig a tatár horda elől nem volt menekvés. Hihető, hogy régebbi település, mint ahogyan gondolnánk, ugyanis milyen faluközösség építhetett volna magának a XIII. században templomot? Tehetős-neves régi nemesi családok fészke volt, és még ma is az. Milyen jó volna, ha múltja – mentési célokkal – hamarosan papírra kerülhetne.
2018-01-18: Riport - Józsa Zsuzsanna:

Hátrányból előnyt kovácsolni2.

Péter Szabolcs hilibi fiatalokkal. Hubbes Kinga felvételeEgy decemberi csütörtök délután elkísértem a Gyulafehérvári Caritas Kovászna megyei munkatársait Ozsdolára, ahol először szerveztek családi napot a kishilibi roma közösség számára. Hubbes Kinga, a Kovászna megyei kirendeltség vezetője, Péter Szabolcs közösségfejlesztő szakember,  Kalányos Ottó pasztorális (gyakorlati) éven lévő papnövendék és az önkéntesek mindent megtettek, hogy igazi családi és közösségi élményt nyújtsanak a kishilibieknek. Ennek előzménye, hogy tavaly zárult 21 hónapi munka után az United Networks – Integrált kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért című projekt, amely három – Kovászna, Maros, Hargita  –  megyében jelentős változást hozott a roma lakosság életében.
2018-01-17: Riport - Józsa Zsuzsanna:

Hátrányból előnyt kovácsolni

Sokan összegyűltek a családi napra. A szerző felvételeiEgy decemberi csütörtök délután elkísértem a Gyulafehérvári Caritas Kovászna megyei munkatársait Ozsdolára, ahol először szerveztek családi napot a kishilibi roma közösség számára. Hubbes Kinga, a Kovászna megyei kirendeltség vezetője, Péter Szabolcs közösségfejlesztő szakember, Kalányos Ottó pasztorális (gyakorlati) éven lévő papnövendék és az önkéntesek mindent megtettek, hogy igazi családi és közösségi élményt nyújtsanak a kishilibieknek. Ennek előzménye, hogy tavaly zárult 21 hónapi munka után az United Networks – integrált kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért című projekt, amely három megyében – Kovászna, Maros, Hargita  –  jelentős változást hozott a roma lakosság életében.
2018-01-16: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Oltfej gyöngye

Málnás, Felszeg utcaHa Málnás, akkor Málnásfürdő is, mely a XIX. század vége felé méltán kiérdemelte ezt a megtisztelő nevet. Azután gyorsan csúszott lefelé a ranglétrán. Közel három évtizede nincs pénz a fontosabb létesítmények felújítására. Remény sem sok mutatkozik látványos fejlesztésre, mert Málnás község megnyirbált idei költségvetése felette szűkösnek sejthető. Rég nem köszöntött be ennyire felhős esztendő, mint a jelenlegi. Ha nincs, fából a kilincs – e tömör és képletes szólásmondásba süríthető a Málnás községi faluházán folytatott beszélgetésünk.
2018-01-12: Riport - Váry O. Péter:

Aki nem ismer lehetetlent

Aki nem ismer lehetetlentA semmiből egy új világot teremtettem – akár az ifjabb Bolyai szállóigévé vált mondásának para­frázisa is lehetne élete vezérelve, de ő annál szerényebb. Holott élete során mindig a semmiből vagy legalábbis nagyon kevésből kellett újat alkotnia, hiszen munkái és hobbija egyaránt ezt követelték meg. Szeles József, a Székely Nemzeti Múzeum restaurátora azonban sokkal „földhözragadtabb” jelmondat szerint éli életét: azt vallja, nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember. Hogy ez a kijelentés ne csupán üres szólam legyen, istenadta tehetsége mellett – kiváló rajzkészség, az átlagosnál jobb térlátás – rengeteg tanulásra: mindenféle anyagok ismeretére, különböző munkafolyamatok elsajátítására volt szüksége. És kitartásra, végtelen türelemre. Ehhez társul még néhány jó tulajdonsága: emberszeretete, segítőkészsége – csupa olyasmi, amivel a székelyt megáldotta a teremtő. Ráadásul jókedvében a Fennvaló karácsonyi ajándéknak adta őt közösségének.
2018-01-09: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Köpec élni akar

Nagy Károly Kázmér a reformáció kopjás emléke előtt. Albert Levente felvételeiÉlni akar Köpec – ez a kicsengése a helybéliek véleményének, még akkor is, ha azt mondják, „valamikor mi is számítottunk, most a város árnyékában vagyunk!” A város csak mértékkel tudja segíteni alárendelt településeit – derült ki a városgazda, Lázár-Kiss Barna Andrással folytatott beszélgetésünkből. Szavaiból kiéreztük, hogy a mai vezetés nem ilyen lovat akart, de ezt a közigazgatási rendszert örökölte, mert hogy az egykori Barót községet városi rangra tudják emelni – s nem is akármilyenre, hanem bányászvárosira –, ahhoz városi alárendeltségű településsé kellett lennie Köpecnek Miklósvárral, Felsőrákosnak Bibarcfalvával és Bodossal együtt!
2017-12-27: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Csonka héten Hidvégen

Csonka héten HidvégenEsztendő végén, de van úgy, hogy már két ünnep között számadást szoktunk tenni az eltelt évről. Nincs ez másképpen a székföldi községben, Hidvégen és a hozzá tartozó Nyáraspatakon sem. Túl a jövő esztendőben megjelenő statisztikákon, a hidvégi községvezetés eredményesen zárja az esztendőt. Egy rövid összegzést azonban fontosnak tartott Alexandru Cucu polgármester is. Kérésére vállalkoztunk az ikertelepülés múltjának-jelenének rövid summázására egy kétnyelvű falufüzet formájában. A helybeli idősek otthonában kerestük az ünnep hangulatát.
2017-12-23: Riport - Mózes László:

Léleknek való a díszkivilágításKarácsony

Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi otthonában. A szerző felvételeJóformán nincs, de lehetne – ez a betlehemezés jelenlegi helyzete Háromszéken, a több évszázados múlttal rendelkező karácsonyi pásztorjátékot csupán Kézdiszentléleken mutatják be. A betlehemezés kiváló ismerője, Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzos, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott munkatársa évtizedeken át gyűjtötte Gyimesben e népszokás adatait, fényképezte, hanganyagot rögzített, filmezett. 1989 után több kézdiszéki településen szorgalmazta az újrakezdést, felkarolva a betlehemezőket. Nem rajta múlott, hogy térségünkben mára alig maradt, aki folytatná eme értékes hagyományt, ellentétben a gyimesiekkel, ahol megszakítás nélkül, még a pártállami diktatúra idején is rendszeresen betlehemeztek. Az idén hetvenöt esztendős Kakas Zoltánt nem csupán etnográfusként, hanem természetvédőként, az egykori Nemere Természetjáró Kör vezetőjeként, a Bao-Bao honismereti túrasorozatok kezdeményezőjeként, kiváló fotósként ismerik.
2017-12-23: Riport - Nagy B. Sándor:

Csepp a tengerbenKarácsony

Apuka, anyuka, Csongor és a nagylány. A szerző felvételeFazakas Mihály, a kézdivásárhelyi Borosnyay Kamilla Gyermekotthon vezetője feleségével olyan családot álmodtak maguknak, melyben saját lányuk mellett örökbefogadott és nevelt gyermekek is otthonra találtak.
2017-12-20: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Nagyhéten Feldobolyban

Megújul a templom. Albert Levente felvételeiNem kétséges, hogy ez a Bodzai-hegyek lábánál fekvő falu is megéli az igazi háromszéki karácsonyt örömeivel és elvárásaival együtt. Pislákol a remény a helybeli hívek lelkében, hogy egy-két év múlva már a megújult templomban fogják énekelni a Menyből az angyalt, arra azonban szerintük is kevesebb az esély, hogy egy kicsit jobb és könnyebb legyen az élet errefelé, mint jelenünkben. Pedig Feldobolyban felcsillantak a megtartó változások fényei. Ezeket szedtük csokorba.
2017-12-19: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Dunán innen, Dunán túlMagunk keresése

Pihenő a CentrálbanA kényszer szekerén egyre gyakrabban esik úgy, hogy alkalmam adódik egy-egy rövidebb bolyongásra a magyar fővárosban, s királyaink nyomában eljutni a szépséges Duna-kanyarba. Jó volt többedszer is érezni, hogy mireánk is vigyáz legnagyobb turul-szobrunk Tatabánya felett, s megbámulni egy-két Dunán túlra rekedt honfitársunk munkáit-alkotásait, látni-érezni azt, hogy amikor átölelné őket a már-már megszokott második haza, motoszkál bennük a honvágy is, hazalátogatnak, s feltelve a szülőföld levegőjével érezni kezdik, hogy hívja vissza a második fészek is, a lassan megszokott, a kényeztetőbb, mert ott lakik a holnap biztonsága.
2017-12-14: Riport - Józsa Zsuzsanna:

Istenháza, ahol mindenki otthonra találTízéves a sepsiszentgyörgyi Krisztus király-plébánia

Nyári evangelizációs tábor. Fotó: Horváth SzilveszterA 2017-es esztendő jubileumi év a Krisztus király-egyházközség életében: tíz éve Dávid György plébánosi kinevezésével indult el, és azóta egyre mélyül a hitélet a megyeszékhely legfiatalabb római katolikus templomában és plébániáján, a Gyár utcában, ahová jelenleg mintegy 3500 személy tartozik. 2009-től az egyházközség visszatérő vendége Sávai János atya, szegedi nyugalmazott teológusprofesszor, aki idén is lelkinapot tartott pedagógusoknak, szónokolt a templombúcsún, és azt megelőzően háromnapos lelkigyakorlattal segített felkészülni az ünnepre.
2017-12-13: Riport - Demeter Virág Katalin:

Továbbvinni a népmesei örökséget

Továbbvinni a népmesei örökségetA közösséghez tartozás érzése és élménye egész életét meghatározta, szakmai tevékenységére is rányomta bélyegét. Péter Orsolya az évek során számos olyan kezdeményezésben vett részt, amelyek révén kisebb-nagyobb közösségek ráeszméltek, miben a legerősebbek, s közben észrevétlenül is olyan útravalót adtak, amit akár egyénként is hasznosíthatnak a mindennapokban. Kultúráról, vetélkedőkről, szellemi örökségről és egy kortalan műfajról beszélgettünk Sepsiszentgyörgy bábtársulatának fiatal művészeti vezetőjével.
2017-12-12: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Advent a Mezőföldön

Koszorú a szörcsei gyülekezeti terem előttAlsó Mezőföldet barangoltuk be, amelynek területét a Feketeügy és a Kovászna vize öleli körül. Csak amúgy sorakoznak egymásután azok a falvak, amelyek lakóit zömében a Felső-Háromszéki medence aranyat érő és termékeny talaja, az életet adó ivó- és az öntözésre is alkalmas folyóvíz tartott el az elmúlt évszázadok alatt, és tartja el jelenleg is. Változatos a vidék televénye, s hogy mi az, amit onnan a padlásra, pincébe vagy a kamrába lehet elraktározni, az ott élők szorgalmától, kitartásától, a kiharcolt támogatástól, valamint az időjárástól függ, de nem csak...
2017-12-06: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Kettős fogattal Nagyborosnyón

Ifj. Kanyó Antal alpolgármester. Albert Levente felvételeiHogy milyen a községi tanács összetétele, arra Ion Nicolae polgármester felelt: hét tagja az RMDSZ, hat pedig a Liberális Demokrata Szövetség (ALDE) színeiben tartja kezében a gyeplőt. A sok településből álló község számára meghatározó, hogy miként forgatja a legjobb irányba e kettős fogatot a községvezetés. Látogatásunk pillanatában az volt az érzésünk, hogy újraindult az élet a községközpontban, s ha voltak-vannak is tisztáznivalók, nézetkülönbségek, menet közben megoldódtak-megoldódnak. Hogy mennyire támogatja majd ezt a kettős fogatot a bukaresti vezetés, az egyelőre a jövő titka.
2017-12-05: Riport - Váry O. Péter:

Az órák szerelmese

Fekete Márton egyik kedvenc órájával A szerző felvételeiÉrdekes módon sosem nevezték Kakuk Marcinak, holott majd minden külső tényező adott e ragadványnév viseléséhez: keresztneve Márton, és kakukkos órák javításával (is) foglalkozik. Jelleme azonban igen messzire távolítja a Tersánszky alkotta alvilági figurától, aki munka és fáradság nélkül akar jól élni, és erkölcsi felfogása is ugyancsak vitatható. Fekete Márton ugyanis ízig-vérig székely ember: ragaszkodik gyökereihez, tiszteli népe múltját, ráadásul szeret dolgozni – csupa olyan tulajdonság, amely manapság nem számít emberi értéknek. De hát lelke rajta, aki maradinak nevezi, a történelem süllyesztőjébe küldené a rendtartó székely társadalmat.
2017-11-28: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Csomakőrösi lustra

Albert Levente felvételeiNem fejedelemség korabeli, hanem a kőrösi Csomák és a hozzájuk kapcsolódó családok mai lustrájáról van szó, a lehető legteljesebbről, amely az elmúlt négy esztendő munkájával állt össze, és amelyben benne foglaltatnak a ma élők, a család sokadik ági leszármazottjai is. Szerzője helybeli, a faluhoz kötődő és a családokat jól ismerő Debreczi Pálné Szász Irénke. Mondhatnánk, gyökeret hajtott Csomakőrösön a családkutatás, más szóval genealógia.
2017-11-22: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Élő falu a Kárhágó alatt

Albert Levente felvételeZsákutcaszerű település a sepsiszéki Szacsva. Legközelebb fekszik a Bodzafordulói-hegyek erdőrengeteg borította központi részéhez, az ezer méter magasságot meghaladó Szeredő-ponkhoz. Itt ered Szeredő kútjából a Szacsva pataka. Kétoldalt erdős hegygerincek követik, lejtők szegélyezte mély völgye vadaskertnek ad helyet. Egy mellékgerinc meredek hegyormán a régmúltról hallgatnak a szacsvai vár kora középkori romjai. Lisznyópatak felől, Vadalma pusztáját érintve, a Kárhágó göröngyös lejtőjén érjük el azt a helyet, ahol hat irányba ágaznak el a mezei utak: itt emelkedik a Templomdomb.
2017-11-14: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Látogatás a végvidéken: Aldoboly

Megújult a faluház. Albert Levente felvételeiMás, különlegesebb Aldoboly hangulata, mint a megye felsőbb részén elterülő falvaké. Tiszta történelem históriájának minden szelete, tele kontrasztokkal. Túl voltunk, túl szakadtunk a hozzánk közel húzódó határon – idézik fel az idősek. Dél-Erdély darabkája lettünk, de legalább együtt az utolsó megyésítés előtt Brassó megyéhez leszakasztott Vámoshíd vidékével, amely szintén Aldoboly területéhez tartozott. Több erdőnk, több szántó- és kaszálóterületünk volt, hatalmas érvágást jelentett elcsatolása. Aldoboly, a vegyes lakosságú falu most Illyefalvához tartozik közigazgatásilag. A székelyföldi falvak életét éli, amely csak árnyalataiban különbözik a szomszédos településekétől.
2017-11-08: Riport - Nagy D. István:

Régi gépek szerelmesei

Az összkerék-meghajtású Dutra „monstrum”Ötödik éve már, hogy minden évben szeptember harmadik hétvégéjén a csernátoni Haszmann Pál Múzeum vendége Lévay Sándor gyöngyösi nagyvállalkozó, az anyaország legjelentősebb és egyben legszámosabb Hofherr traktor- és gépgyűjtemény tulajdonosa. A Burrogtatóra érkező magángyűjtővel az otthoni, mostanra már közkincsnek tekinthető gépparkjáról, illetve a Csernátonban is kifejtett tevékenységéről is szót ejtettünk. A kép nem lenne teljes Kádár Zoltán, a mezőkövesdi Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum vezetője nélkül, a csernátoni gyűjtemény darabjainak „feltámasztása” ugyanis kettejük kitartásának gyümölcse.
2017-11-07: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Gidófalvi kapumege

Albert Levente felvételeiA községközpont, Angyalos és a két ikertelepülés – Fotosmartonos és Étfalvazoltán – mindennapi gondjai folytonosan újratermelődnek. Kimeríteni részleteiben lehetetlen, s így azok közül csak válogatni lehet. Azt is csak vegyesen, mert az egyfajta beteljesülések és a jogos elvárások vegyesen tolakodnak. A Kövér György népművész tervezte-faragta méretes falukapu mögött gondjaiban-sikereiben él a nagyközség lakossága, s örvend az eredményes mezőgazdasági évnek. Az esztendő első felében hangos-vidám farsangot tartottak, ünnepeiken mindig kedvre perdíti őket a fiatal fúvószenekar, látogatásunk idején polgári kortárs­találkozóra készültek.
2017-10-31: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Erősd, erősdi magyar nap

Erősd, erősdi magyar napNegyedik esztendeje szervezi meg Kovászna Megye Tanácsa a Székföldi Magyar Napokat. S mert a hidvégi kultúrotthon épületét éppen javítják, idén kivételesen Erősdön és Árapatakon szólalt meg a magyar ének, a humor, ott léptek fel a néptáncosok és színjátszók. Mondanunk sem kell, az eltelt három év alatt a székföldiek tanúbizonyságát adták az összetartásnak.
2017-10-25: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Őszi áldás Oltfejben

Albert Levente felvételeiNem is annyira a Bodok környéki mező áldásaira céloz címünk, hanem azokra a sikeresebb előrelépésekre, melyeknek zöme, akárcsak a kései mezei termény, év végére érett be. Áldás lehet az is, ha növekedik a közbiztonság a községközpontban, ha Oltszemen küszöbön egy nemzetközi fogathajtópálya építése, vagy ha Zalán új aszfaltos utcaszakasszal gazdagodik.
2017-10-18: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Túlélés a Nyír alatt

Fotó: Albert LeventeNyír a neve, bár nyírbokor sincs már azon a legelőterületekkel borított hegynyúlványon, amely Nagypatak felől simul bele a felső-háromszéki síkságba. Ettől lett Nyíres a kisborosnyói lokálpatrióta kör is, amelynek minden olyan helybeli köz­ségi képviselő, falufelelős, egyházgondnok és nyugalmazott tanító a tagja, aki tehetősebb és falujának haladását akarja. Most mintha lejtőn lefelé haladna a faluközösség, amelynek gazdasági ereje és szociális helyzete még kimagasló volt a két világháború között, amikor a kisbirtokos is uralta vagyona kezelését, s fiatal munkaerőréteg élt a faluban. A túlélés időszakát éli Kisborosnyó?
2017-10-04: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Öröm és aggodalom a Heveder alatt

Ünnep a templomban. Szabó Anna Mária és a szerző felvételeiBizony van öröm is, gond is egy olyan település életében, mint amilyen Sepsimagyarós – derült ki a vasárnapi ünnepi igehirdetésből. Deák Botond tiszteletes, beszolgáló rétyi református lelkipásztor Ezsdrás könyvének azzal a versével példázódott, amikor a hívek lerakták az Úr házának alapját, és felhangzott az örömben való kiáltás, de a nép siralmának szava is. Lehet-e új életre számítani egy apadó lélekszámú, kiöregedő faluban? – tette fel a kérdést a lelkész az ünnepi istentiszteleten.  
2017-09-27: Riport - :

Kürtkalács mint kürtöskalács

Pászka Éva és Takács Julianna Oroszfaluban készülnek a falunapra„Alig van erdélyi tésztaféle, amely annyit foglalkoztatta volna... az érdeklődőket, mint éppen a kürtőskalács” – állapítja meg Szabó T. Attila a Kürtöskalács, kürtőskalács című tanulmányában (Szó és az ember, 1971). Így az alábbiakban jómagam is bátorkodom véleményezni a hosszú ő-vel vagy rövid ö-vel való írásmód kérdését, az utóbbira szavazva, ezért a következőkben kürtösként használom a kifejezést. Ugyanakkor a hétvégén rendezendő Kürtőskalács – édes ízek fesztivál tiszteletére egy 1932-ben Sepsiszentgyörgyön megjelent szakácskönyv kürtösreceptjét is közreadom.
2017-09-26: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Emlékhelyként a város pereménÜnnep előtt Kilyénben

Falukép unitárius templommal. Albert Levente felvételeiKét dolgot kerestünk a városi alárendeltségű településen: Kilyén új falufelelősét és a hétköznapok történéseit, melyek csalhatatlanul bizonyítják, hogy él, élni akar ez a háromszéki történelmi település. Mi több: gyarapodik, gazdagodik idegenforgalmi kínálata, és mint minden,  zömében református vallásúak lakta település, ünnepre készül.
2017-09-19: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Ki Úrkútja vizét issza...

Orbán Balázs nevét viselő iskolaAhol van történelmi múlt, ott kerül alkalom, hogy a mindennapok rohanása mellett felújítsanak egy-egy régi, helyi szokást. Így történt Maksán is, ahol százados hagyomány elevenedett meg, s ami a legfontosabb, nem egy-két érdeklődő láttára, hanem a helybeli Orbán Balázs-iskola tanulói részvételével, iskolakezdő kirándulás okán. Jobban nem is lehetett volna, hiszen ez a tanulónemzedék több évtizedre előreviszi nemcsak a múlt, hanem a jelen történéseinek emlékét is.
2017-09-13: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Pityókaszedéskor Petőfalván450 éves a mezőföldi falu

Kisgyörgy Zoltán felvételeiSzékelypetőfalva Belső-Mezőföld apadó lélekszámú faluja. Mitől lenne székelyeb ez a római katolikus vallásban élő kis település, ha nem attól, hogy a székely szó a településnév szerves része? Vajon türelmesebb lelkű lenne a petőfalvi ember attól, hogy katolikus, hogy alkalomadtán templomának védőszentjéhez imádkozik? – kérdeztük helyben. Hát lehet – jött a felelet –, mert az eseményekkel szemben valóban türelmes-kiváró természete van, s még akkor is csak magában háborog, ha a lakosság túlnyomó részét alkotó helybeli romaság lovai szerfelett pusztítják az amúgy is aszály sanyargatta mezőt.
2017-09-08: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Kibúcsúzás és névadó Sepsiszentkirályban

A szerző felvételeRég nem ült annyi ember a falu fölötti magaslaton trónoló műemlék templomban,  mint augusztus utolsó vasárnapján. A lélekszámában lassan apadó település lakói három felekezet hívei. Eddig is közösen tartották a gyermekekkel vagy idősekkel való foglalkozásokat, s ezekből az Adorjáni unitárius lelkész házaspár is derekasan kivette részét, kiknek kibúcsúzását hálaadó istentisztelet keretében tartották, ezt követte a gyülekezet imaházavató és névadó ünnepsége.