Sepsiszentgyörgy, 2017. november 19., vasárnap 23:34
Köszöntjük Erzsébet nevű olvasóinkat!
Riport
Megújult a faluház. Albert Levente felvételei
2017-11-14: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Látogatás a végvidéken: Aldoboly

Más, különlegesebb Aldoboly hangulata, mint a megye felsőbb részén elterülő falvaké. Tiszta történelem históriájának minden szelete, tele kontrasztokkal. Túl voltunk, túl szakadtunk a hozzánk közel húzódó határon – idézik fel az idősek. Dél-Erdély darabkája lettünk, de legalább együtt az utolsó megyésítés előtt Brassó megyéhez leszakasztott Vámoshíd vidékével, amely szintén Aldoboly területéhez tartozott. Több erdőnk, több szántó- és kaszálóterületünk volt, hatalmas érvágást jelentett elcsatolása. Aldoboly, a vegyes lakosságú falu most Illyefalvához tartozik közigazgatásilag. A székelyföldi falvak életét éli, amely csak árnyalataiban különbözik a szomszédos településekétől.
2017-11-08: Riport - Nagy D. István:

Régi gépek szerelmesei

Az összkerék-meghajtású Dutra „monstrum”Ötödik éve már, hogy minden évben szeptember harmadik hétvégéjén a csernátoni Haszmann Pál Múzeum vendége Lévay Sándor gyöngyösi nagyvállalkozó, az anyaország legjelentősebb és egyben legszámosabb Hofherr traktor- és gépgyűjtemény tulajdonosa. A Burrogtatóra érkező magángyűjtővel az otthoni, mostanra már közkincsnek tekinthető gépparkjáról, illetve a Csernátonban is kifejtett tevékenységéről is szót ejtettünk. A kép nem lenne teljes Kádár Zoltán, a mezőkövesdi Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum vezetője nélkül, a csernátoni gyűjtemény darabjainak „feltámasztása” ugyanis kettejük kitartásának gyümölcse.
2017-11-07: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Gidófalvi kapumege

Albert Levente felvételeiA községközpont, Angyalos és a két ikertelepülés – Fotosmartonos és Étfalvazoltán – mindennapi gondjai folytonosan újratermelődnek. Kimeríteni részleteiben lehetetlen, s így azok közül csak válogatni lehet. Azt is csak vegyesen, mert az egyfajta beteljesülések és a jogos elvárások vegyesen tolakodnak. A Kövér György népművész tervezte-faragta méretes falukapu mögött gondjaiban-sikereiben él a nagyközség lakossága, s örvend az eredményes mezőgazdasági évnek. Az esztendő első felében hangos-vidám farsangot tartottak, ünnepeiken mindig kedvre perdíti őket a fiatal fúvószenekar, látogatásunk idején polgári kortárs­találkozóra készültek.
2017-10-31: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Erősd, erősdi magyar nap

Erősd, erősdi magyar napNegyedik esztendeje szervezi meg Kovászna Megye Tanácsa a Székföldi Magyar Napokat. S mert a hidvégi kultúrotthon épületét éppen javítják, idén kivételesen Erősdön és Árapatakon szólalt meg a magyar ének, a humor, ott léptek fel a néptáncosok és színjátszók. Mondanunk sem kell, az eltelt három év alatt a székföldiek tanúbizonyságát adták az összetartásnak.
2017-10-25: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Őszi áldás Oltfejben

Albert Levente felvételeiNem is annyira a Bodok környéki mező áldásaira céloz címünk, hanem azokra a sikeresebb előrelépésekre, melyeknek zöme, akárcsak a kései mezei termény, év végére érett be. Áldás lehet az is, ha növekedik a közbiztonság a községközpontban, ha Oltszemen küszöbön egy nemzetközi fogathajtópálya építése, vagy ha Zalán új aszfaltos utcaszakasszal gazdagodik.
2017-10-18: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Túlélés a Nyír alatt

Fotó: Albert LeventeNyír a neve, bár nyírbokor sincs már azon a legelőterületekkel borított hegynyúlványon, amely Nagypatak felől simul bele a felső-háromszéki síkságba. Ettől lett Nyíres a kisborosnyói lokálpatrióta kör is, amelynek minden olyan helybeli köz­ségi képviselő, falufelelős, egyházgondnok és nyugalmazott tanító a tagja, aki tehetősebb és falujának haladását akarja. Most mintha lejtőn lefelé haladna a faluközösség, amelynek gazdasági ereje és szociális helyzete még kimagasló volt a két világháború között, amikor a kisbirtokos is uralta vagyona kezelését, s fiatal munkaerőréteg élt a faluban. A túlélés időszakát éli Kisborosnyó?
2017-10-04: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Öröm és aggodalom a Heveder alatt

Ünnep a templomban. Szabó Anna Mária és a szerző felvételeiBizony van öröm is, gond is egy olyan település életében, mint amilyen Sepsimagyarós – derült ki a vasárnapi ünnepi igehirdetésből. Deák Botond tiszteletes, beszolgáló rétyi református lelkipásztor Ezsdrás könyvének azzal a versével példázódott, amikor a hívek lerakták az Úr házának alapját, és felhangzott az örömben való kiáltás, de a nép siralmának szava is. Lehet-e új életre számítani egy apadó lélekszámú, kiöregedő faluban? – tette fel a kérdést a lelkész az ünnepi istentiszteleten.  
2017-09-27: Riport - :

Kürtkalács mint kürtöskalács

Pászka Éva és Takács Julianna Oroszfaluban készülnek a falunapra„Alig van erdélyi tésztaféle, amely annyit foglalkoztatta volna... az érdeklődőket, mint éppen a kürtőskalács” – állapítja meg Szabó T. Attila a Kürtöskalács, kürtőskalács című tanulmányában (Szó és az ember, 1971). Így az alábbiakban jómagam is bátorkodom véleményezni a hosszú ő-vel vagy rövid ö-vel való írásmód kérdését, az utóbbira szavazva, ezért a következőkben kürtösként használom a kifejezést. Ugyanakkor a hétvégén rendezendő Kürtőskalács – édes ízek fesztivál tiszteletére egy 1932-ben Sepsiszentgyörgyön megjelent szakácskönyv kürtösreceptjét is közreadom.
2017-09-26: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Emlékhelyként a város pereménÜnnep előtt Kilyénben

Falukép unitárius templommal. Albert Levente felvételeiKét dolgot kerestünk a városi alárendeltségű településen: Kilyén új falufelelősét és a hétköznapok történéseit, melyek csalhatatlanul bizonyítják, hogy él, élni akar ez a háromszéki történelmi település. Mi több: gyarapodik, gazdagodik idegenforgalmi kínálata, és mint minden,  zömében református vallásúak lakta település, ünnepre készül.
2017-09-19: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Ki Úrkútja vizét issza...

Orbán Balázs nevét viselő iskolaAhol van történelmi múlt, ott kerül alkalom, hogy a mindennapok rohanása mellett felújítsanak egy-egy régi, helyi szokást. Így történt Maksán is, ahol százados hagyomány elevenedett meg, s ami a legfontosabb, nem egy-két érdeklődő láttára, hanem a helybeli Orbán Balázs-iskola tanulói részvételével, iskolakezdő kirándulás okán. Jobban nem is lehetett volna, hiszen ez a tanulónemzedék több évtizedre előreviszi nemcsak a múlt, hanem a jelen történéseinek emlékét is.
2017-09-13: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Pityókaszedéskor Petőfalván450 éves a mezőföldi falu

Kisgyörgy Zoltán felvételeiSzékelypetőfalva Belső-Mezőföld apadó lélekszámú faluja. Mitől lenne székelyeb ez a római katolikus vallásban élő kis település, ha nem attól, hogy a székely szó a településnév szerves része? Vajon türelmesebb lelkű lenne a petőfalvi ember attól, hogy katolikus, hogy alkalomadtán templomának védőszentjéhez imádkozik? – kérdeztük helyben. Hát lehet – jött a felelet –, mert az eseményekkel szemben valóban türelmes-kiváró természete van, s még akkor is csak magában háborog, ha a lakosság túlnyomó részét alkotó helybeli romaság lovai szerfelett pusztítják az amúgy is aszály sanyargatta mezőt.
2017-09-08: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Kibúcsúzás és névadó Sepsiszentkirályban

A szerző felvételeRég nem ült annyi ember a falu fölötti magaslaton trónoló műemlék templomban,  mint augusztus utolsó vasárnapján. A lélekszámában lassan apadó település lakói három felekezet hívei. Eddig is közösen tartották a gyermekekkel vagy idősekkel való foglalkozásokat, s ezekből az Adorjáni unitárius lelkész házaspár is derekasan kivette részét, kiknek kibúcsúzását hálaadó istentisztelet keretében tartották, ezt követte a gyülekezet imaházavató és névadó ünnepsége.
2017-09-07: Riport - Váry O. Péter:

Egy kihalt szakma újjáélesztéseSzékely ezermesterek

Egy kihalt szakma újjáélesztése (Székely ezermesterek)Az olaszteleki Nagy György kovácsmester nevét ma már szinte mindenki ismeri – nemcsak Háromszék-szerte, de a Kárpát-medencében is. A hírnév mögött mindenekelőtt rengeteg munka áll, de a székely emberre olyannyira jellemző makacsság és kitartás is kellett ahhoz, hogy egy kicsi erdővidéki faluban bármiféle reklám nélkül a legkülönfélébb helyekre kerülő, míves kovácsmunkák készülhessenek. A teljesség igénye nélkül csak néhányat soroljunk fel Nagy György munkái közül: a baróti református templom kerítése és kapuja; a székelyudvarhelyi művészeti iskola nagy csillárja; a Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly által tervezett mellvédrácsa és lámpái; a székelyszáldobosi református templom három nagy csillárja; a szentkatolnai kastély kapuja; a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium kapuja; a sepsikőröspataki Kálnoky-kastély kapuja; a sepsiszentgyörgyi kulcsosház cégére; az olaszteleki Daniel-kastély kerítése, kapuja és lámpái; a brassói Fekete templom néhány vasmunkája. És szintén Nagy György nevéhez fűződik a kovácsmesterek székelyföldi találkozójának kiötölése és megvalósítása – ennek harmadik kiadására épp a hétvégén kerül sor Sepsiszentgyörgyön.  
2017-09-06: Riport - Demeter Virág Katalin:

Segítők nyomdokain

Barabás Tibor gyermekeivelNehéz sorsú, bajba jutott embertársaikon segítő civilekhez társultunk a napokban, akikkel egy erdővidéki kis település, Magyarhermány rászoruló lakosaihoz látogattunk el. Olyan családnál jártunk, ahol a nehézségek ellenére mégsem szűkölködnek, egy gyermekeit egyedül nevelő édesapától emberségből, szeretetből kaptunk hosszú időre szóló útravalót. Kitartása, elszántsága példaértékű, nem csupán azért, mert egyedül kell szülőként helytállnia, hanem azért is, mert arra törekszik, hogy minden cselekedete gyermekei javát szolgálja. Panaszt alig hallottunk tőle, jövőre vonatkozó tervekből viszont többet is.
2017-08-30: Riport - Váry O. Péter:

Szellő születik: Székely SzellőSzékely ezermesterek

A szerző felvételeiA repülőgép-modellezést kipróbáló gyerekek majd mindenike arról álmodik, hogy majdan igazi repülőt fog vezetni, a merészebbje még arról is képzeleg, hogy a sajátját. Azonban még a pilótáskodás is keveseknek adatik meg. Babos Attila azok közé tartozik, akik meg tudták valósítani gyerekkori álmukat: repül, egyelőre még bérelt géppel ugyan, de már építi a sajátját. Hogy ide eljusson, nagy-nagy kitartás szükségeltetett, sok-sok munka és páratlan szerencse, sőt: szerencsesorozat. A Székely Szellő most már nagyon közel áll a befejezéshez, gazdája – bár inkább apja, hiszen Babos Attila gyerekeként kezeli a gépet – még idén repülni szeretne vele.  
2017-08-29: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Magunk keresése: Bodza-vidék egy elveszített darabkájaHonismereti ösvényeken

Múlt és jelenKerestük már magunkat messzebbi tájakon: benn a Pannon Alföldön, Tolnában, szerteszét  a Trianon széttépdeste, magyarok lakta vidékeken, s utóbb most itthon. Ekés túrázók ismerkedtek a Bodza-vidékkel. A történelmi magyar megyésítés után (1876) egészében a történelmi Háromszék vármegye része volt, most tetemes darabkája, Bodzavám és tágas környéke egy hirtelen, s mint mondják, megyeközti csere útján déli szomszédunkhoz került. Ez itt Brassó megye – magyarázzák Bodzavámon a helyiek. Közel van számukra a megyeszékhely Brassó, s mintha elfelejtették volna, hogy – akárcsak Bodza többi része – jelenleg is Kovászna megye szerves része.
2017-08-22: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Új kenyér előtt Fotosmartonosban

A szerző felvételeiHol van az az idő, amikor a búzakévéket hordták a mezőről, s egy évben egyszer hallani lehetett a cséplőgép jellegzetes hangját egy-egy portán? A gabona most szempillantás alatt kifolyik az arató-cséplő gépből, s a gazda csak a szalmát hordogatja haza, mert arra is szükség van a gazdaságban. Az ikerfalu határában fogyogat az aratnivaló. Mosolyogva jegyzik meg a helyiek, hogy már a tarló lyukába fúj a szél. Az őszt még nem lehet látni a kanyartól, de idén közepesnél jobban eresztett a kenyérgabona.
2017-08-16: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Ahol a csendet hallani lehetBita a Mezőföld peremén

A szerző felvételeBita  a felső-háromszéki Mezőföld déli részén, de földrajzi, különösen időjárási szempontból annyira fontos ún. Rétyi-szorulat előterében helyezkedik el. Magyarán annyit jelent, hogy ezt a kis falucskát télvíz idején jobban telibe kapja a mindent megfagyasztó Nemere, hamarabb kipergeli a már kikelt kenyérgabonát, amelyről elsöpörte a hótakarót. Ha valaki tanulmányt szeretne írni arról, hogy miképpen tartja fenn magát a jelenlegi körülmények között is egy háromszéki falu, akkor annak Bitára kellene mennie. „Sok szempontból jól van ez így nekünk – mondták –, Réty községközpontnak ránk is gondja van!”
2017-08-04: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Sarjadó Kökös

Albert Levente felvételeLétezik történelmi alap ebben az alvégi községben, amelyen hasznos dolgok indulhatnak sarjadásnak, miként az öreg fa hajtásai. Legyen szó községi, közösségi, polgári vagy egyházi megújulásról, mindenik a település élni akarását, megmaradását szolgálja. A néhány évvel ezelőtti történések helytörténetté, az újak pedig éltető-megtartó erővé nemesülnek.  
2017-08-02: Riport - Fekete Réka:

Mindenkiről el kell számolniÉlet a szórványban, 2.

Kóborban már csak az öregek élnek. A szerző felvételeiAkinek ajkán elnémul az anyanyelv, szívéből kihull a hit – idéztük szórványriportunk első (tegnapi lapszámunkban megjelent) részében Szegedi László kőhalmi református lelkészt, a Brassói Református Egyházmegye esperesét, akivel a július közepén Kóborban tartott szórványtalálkozón beszélgettünk. Bizony, nagy kihívás a hit megtartása azok számára, akik vegyes házasságban élnek, akiknek gyermekei nem járhatnak magyar iskolába, akik legfennebb kéthetente vagy havonta hallhatják Isten igéjét anyanyelvükön. A hívek és a szolgálattevő lelkészek részéről is erős elkötelezettséget igényel, hogy egy szórványközösség megőrizhesse anyanyelvét és hitét. A téma legfőbb ismerőivel beszélgettünk a szórványlétről és a szórványban végzett szolgálat sajátosságairól.  
2017-08-01: Riport - Fekete Réka:

Kóborban találkoztak a reformátusokÉlet a szórványban /1./

Évtizedek óta nem voltak ennyien a kóbori templomban A szerző felvételeAmikor a háromszéki ember Olthévíznél letér a Brassót Segesvárral összekötő főútról, és a Hortobágy-völgybe vezető dombok között kanyarog, egy kicsit otthon, egy kicsit pedig idegenben érzi magát. Otthonosságot az Olt kölcsönöz, de a parlagon maradt földek, az alsókománai, királyhalmi, szásztyúkosi idegen szó és az elhanyagolt falukép mégsem válik a sajátjává. Csak akkor érezni, hogy azért még Székelyföld déli peremén járunk, amikor a kóbori utcán az első idős ember reánk köszön: Békesség Istentől! A szomszéd megye legkisebb önálló református egyházközségébe a Brassói Református Egyházmegye által szervezett szórványtalálkozó alkalmából látogattunk el július 14-én, ahová a Nagy-Küküllő és az Olt mente, Bákó környéke és a déli Regát, valamint Fogarasföld, Szeben vidéke több mint harminc településéről érkeztek hívek.
2017-07-29: Riport - Csinta Samu:

Hogyan lehet átépíteni egy hegyet? – Beszélgetés Kovács Lehel Istvánnal, az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnökévelKörnyezetünk

Hogyan lehet átépíteni egy hegyet? – Beszélgetés Kovács Lehel Istvánnal, az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnökével (Környezetünk)Erdély egyik legrégebbi, idén 126 éves civil szervezete, az Erdélyi Kárpát-Egyesület a hétvégén tartja a Rétyi Nyírben 26. vándortáborát. A szervezet elnökével, Kovács Lehel Istvánnal többek között a múlt korszerűsítéséről és mentalitásalakításról is beszélgettünk.
2017-07-25: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Fürdőidény Málnásfürdőn és Zalánpatakon

Kánikulában MálnásfürdőnMálnásfürdőn és Zalánpatakon több víztükör várja a nyaralókat, alkalmi kirándulókat. A községközpont Málnáson azonban akadnak, akik – kissé viszolyogva a túlzott nyilvánosságtól – a falu alatt elfolyó Oltban és a Herec-patakban szívesebben megmártóznak. Sorakoznak már a nyári ünnepek, augusztusban és szeptemberben a község mindhárom településén falunapokat tartanak, a Tőkés József Általános Iskola pedig meghívót kapott a Dévai Magyar Napokra, ahol székely történelmi összeállítást mutatnak be.
2017-07-19: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Áldás havában Rétyen

Ide várják az EKE-tábort. Albert Levente felvételeiNyárhóként, de főleg áldás havaként is említik júliust. Kr. e. 44-ben e hó 12. napján született Julius Cesar római császár, történelmi neve személyéhez kötődik. A mezei és a kerti munkák egyik legfőbb időszaka, az utóbbi időben egyre gyakoribbakká váltak a júliusi kánikulák. Az aratás megkezdése hónapjaként is emlegeti a gazdaember. Kenyér azonban a kenyérgabonából csak augusztus végére lesz. Ezért van, hogy a sepsiszéki nagyközségben augusztus utolsó hetében, újzsenge idején tartják a községi napot.
2017-07-18: Riport - Fekete Réka:

Barangolás Nemes Emil tanítóval

Fotó: Albert LeventeA Zsil-völgyéből indult, a bánya helyett a székelyudvarhelyi tanítóképzőt választotta, dolgozott nevelőként javítóintézetben és szakiskolában, közel négy évtizede tanító Sepsiszentgyörgy szociálisan leghátrányosabb lakónegyedének iskolájában. Nemes Emil nemcsak az osztályteremben tanít, hanem az általa szervezett vetélkedőkön, kirándulásokon, saját szerkesztésű feladatlapok, városismereti kisokosok révén. Egyfajta őre a diákok helyismeretének, mert úgy tartja, annak a helynek és múltjának ismerete, ahol élünk, a műveltség része, amit legjobban úgy lehet megszerezni, ha mi magunk barangoljuk be a tereket, temetőket, és jegyezzük le utcák, intézmények, híres emberek nevét, fedezzük fel a múlt nyomait. Idén vált nagykorúvá az általa kezdeményezett és szervezett Barangoló városismereti vetélkedő, a tizennyolcadik barangolás okán pedagógusi munkája különböző vetületeiről beszélgettünk.
2017-07-13: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Negyedszázados baráti kapcsolat

A mezőtúri városházaHuszonöt év hamar lepergett a történelem kerekén, s a következő hétvégén esedékes sepsikőröspataki falunapon ünneppé ványolódik a negyedszázados testvértelepülési kapcsolat. Helyben, Kálnokon és az azóta önálló utakon járó Árkoson is sok-sok régi emlék helytörténeti adattá vedlik. Mezőtúr, a három szomszéd falu testvértelepülése több földinknek adott otthont egykor: a bodosi természettudós-tanár Budai Józsefnek, a levéltári kutató bodoki Fodor fivéreknek s a sepsikőröspataki jogász Asztalos Györgynek. Azokkal beszélgettünk, akik egykor kezdeményezték, kézszorítással megpecsételték a testvérkapcsolatot. Őket és másokat is szeretettel meghív a folyó hó 21-én és 22-én tartandó falunapra Kisgyörgy Sándor jelenlegi polgármester.
2017-07-11: Riport - Mózes László:

Aki mindig új hegyekről álmodik

Az Alpokban, a 4527 méter magas Liskamm-csúcson. Fotó: Szabó ZoltánMárk Előd szenvedélyes, folyamatosan új kihívásokat kereső hegymászó. Az Alpok 82 négyezer méternél magasabb csúcsa közül eddig harminchetet hódított meg, minden fontosabb hegyre egy-egy kis kövecske emlékezteti. A sepsiszentgyörgyi fiatalember gazdasági és turisztikai szakember, hivatásos hegyi vezető, aki figyeli környezetünket, a világ dolgait, mi több, azokhoz hozzá is szól, véleményét a nyilvánosság előtt vállalja, eközben azt is példázza: a hegymászásnál nemcsak a tapasztalat és az erőnlét számít, hanem meghatározóak az intellektuális és a pszichés képességek is.  
2017-07-05: Riport - Váry O. Péter:

A háromszéki mintakincs nyomában

A nagymama kézimunkáját cipőpucoló rongynak használtákOktóberben lesz hét esztendeje annak, hogy a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban hét asszony megalapította a Háromszéki Fürge Ujjak Kézimunkakört. Azóta a tagok száma 42-re nőtt, az évek során jó néhány kiállítást rendeztek munkáikból, de „mellékesen“ kokárdakészítő műhelyt is szerveznek kisiskolásoknak. A kör tagjai igazi közösséggé kovácsolódtak, s ebben minden bizonnyal nagy szerepe van a vezetőnek, Gábor Évának – de közösségépítő tevékenységénél fontosabb erős hite abban, hogy a varrott kézimunkában igenis létezik saját háromszéki mintakincs. Tevékenységével tulajdonképpen a népi művészet egy mára jórészt feledésbe merült ágát élesztgeti, hogy a varrott terítők, abroszok, párnahuzatok újra „divatosak” kezdenek lenni, az nagyrészt az ő és a hozzá hasonló – a szó jó értelmében vett – megszállottaknak köszönhető. A Gábor Évával készített beszélgetést azzal a reménnyel tesszük az Olvasó asztalára, hogy a nagyszülők, szülők szekrények mélyén rejtőző hagyatéka nem válik az enyészeté, sem cipőpucoló ronggyá (mint lesz szó erről a későbbiekben), sem házalók nem vásárolják fel aprópénzért, mint történt az az elmúlt évtizedekben a régi bútorokkal. Hiszen egy nagymama varrta törülköző több, mint érzelmi töltetű emlék: történelmünk, tárgyi örökségünk része, és nem mellékesen az elveszejtett mintakincs fellelésének eszköze.
2017-07-04: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Mozgalmas nyár Csernátonban

Egész nyáron várja az érdeklődőket a Haszmann Pál Múzeum. Fotó: Albert LeventeCsernátonban a kánikula sem állja útját a mindennapi tennivalónak. A faluban is, a mezőn is nagy a mozgás. Hiába, ennek az emberöltőnek nincs megállás. A községvezetés nekifogott a legfontosabb nyári munkák – javítások, alakítások, meszelések és festések – elvégzésének. De ez nem minden, mert eseménydús lesz a nyár, jönnek-mennek a testvértelepülések küldöttségei, egymást követik a rendezvények. S ami a legérdekesebb: a Haszmann Pál Múzeum kapuja sem lesz sohasem zárva!
2017-06-28: Riport - Hecser László:

Új utakon Nagyajta

A nagyajtai művelődési házA falvak életében három jelentősebb intézmény játszik kiemelt szerepet: a polgármesteri hivatal, az iskola és az egyház. Nagyajtán az elmúlt hetekben mindegyiknél fontos események történtek. Pályázatot nyert az önkormányzat és az unitárius egyház, amelyeknek köszönhetően másfél millió, illetve félmillió eurót költhetnek műemlékként számon tartott ingatlanjaikra, korszerűsítik az iskola fűtésrendszerét, és kamerarendszerrel is ellátják. Ünnepelt a Diakónia Keresztyén Alapítvány is: a községet tizenkét esztendeje szolgálók meghívására mintegy ötvenen vettek részt az Áldás Házában tartott, sokak számára megható eseményen.