Nyomtatott újság megrendelése Paypal-al

Megrendelési periódus:

Kezdési dátum:


Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz


Sepsiszentgyörgy, 2017. április 30., vasárnap 04:14
Köszöntjük Katalin, Kitti nevű olvasóinkat!
Riport
Albert Levente felvételei
2017-03-28: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Árapataki lépések

Várt lépések válnak valóra a székföldi községben. Évek óta várják, hogy léphessenek a közművesítés érdekében, de mint Kovács László polgármester elmondta, a hazai sűrű kormányváltások és változások alaposan lefékezték a folyamatot. Most kapták az értesítést a központi régió gyulafehérvári ügynökségétől, hogy a község megnyerte az ivóvíz- és csatornahálózatra benyújtott pályázatát. A hír főleg Előpatak fürdő vendégforgalmi fejlődése szempontjából fontos, amely egyre jelentősebb helyet foglalhat el a község gazdasági életében.
2017-04-26: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Új dobszó Maksán

Albert Levente felvételeCsak két hónap múlva mondhatjuk el, hogy eltelt egy év az új maksai községvezetés megalakulása óta, de az élet zajlik, rohannak a napok, hetek. Az Óriáspince-tető árnyékában fekvő hármas településre látogatva érdeklődtünk, melyek a község legnagyobb gondjai, milyen kihívásokkal néznek szembe. Nem könnyű folytatni sem, de újrakezdeni sem a község sarkalatos gondkötegének megoldását – mondtuk egyfajta kérdésként is az önkormányzati választásokon polgármesteri tisztséget nyert Deszke Jánosnak.
2017-04-20: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Tavasz Feldobolyban

Albert Levente felvételeA jó hír is csokrostól jár. Szép látvány, hogy piros cserépfedél borítja a feldobolyi református műemlék templomot, és már csak fordulnunk kell egyet a faluban, hogy a valóságban is érzékelhessük a tavaszt az orbaiszéki kistelepülésen. Feldoboly egykor sokkal népesebb volt, egyházközsége virágzóbb. Most kiöregedőben, s ennek okait nem kell sokat keresni, azonban több jelét leljük az élénkebbé lett közéletnek. A húsvét hagyományai is élnek még a fiatalokban, megvan az a virág, amelyet olyan lány tűzött a legényember mellébe, aki iránt ő is gyöngéd érzelmekkel viseltetett.
2017-04-06: Riport - :

A Bodzákon

Zágonbárkány madártávlatból– Ugyan biza, mit keres maga itt, Bárkányban, ’sze itt magyar zsurnaliszta soha nem jár – mondja egy idős bárkányi román ember. – Honnét tudja, hogy zsurnaliszta vagyok? – kérdem. – Hát látom, hogy mit ír a kocsi oldalán, annyit még én is tudok magyarul. – Én a bárkányi magyarokat keresem, él-e még Márton József? – Él, él, méghozzá feleségestül – vágja a feleletet a sántikáló férfi. – Néhány napja temettünk egy 99 éves öreget, most a 97 éves Márton Józsi a legöregebb ember a faluban. A keresett kapu számát azonnal készséggel közölték a polgármesteri hivatalban is.
2017-03-22: Riport - Demeter J. Ildikó:

Leküzdhető a nehéz gyermekkor

Leküzdhető a nehéz gyermekkorA gyermekkor boldog időszak az ember életében, olyankor kap a legtöbb szeretetet, dédelgetést, odafigyelést, gondoskodást a szülőktől, a családtól, ismerősöktől. A gondtalan és örömteli életkezdet mindenkinek kijárna, de sokaknak nem adatik meg, és ami ezekben az években elveszik, azt már nemigen lehet pótolni. Épp ezért jó látni, ha valaki nehéz gyermekkor után nem csupán elszántan, céltudatosan, hanem derűsen és bizakodva építi a jövőjét, tervez és előre tekint. Anişoara Ledan Luca – Ani – a posztkommunista román demokrácia első évében, 1990-ben született, és árvaházban nőtt fel, most pedig azért dolgozik, hogy a családalapításhoz megteremtse a megfelelő körülményeket. Nem panaszkodik, és csak kicsit gondolkozik, mielőtt igent mond arra a felkérésre, hogy elmesélje életét. Az ízlésesen öltözött, ápolt megjelenésű szép fiatal lánynak a beszéde is gondozott, udvarias, és nem érződik rajta, hogy román anyanyelvű: egyetlen idegen szót sem kever mondataiba, kiejtésében sem lehet hibát találni. A magyar nyelvet szomorú múltjából hozta magával.
2017-03-02: Riport - Váry O. Péter:

Kallódó épületek 2.

Lebontanák az egykori Lux mozit. Albert Levente felvételeiSepsiszentgyörgy kallódó épületeinek számbavételét folytatjuk Antal Árpád polgármesterrel – néhány ingatlan helyzetét a lapunk szerdai számában megjelent írásban érintettük.
2017-03-01: Riport - Váry O. Péter:

Kallódó épületekSepsiszentgyörgy

A városháza nem tett le a szakszervezetek művelődési házának megszerzésérőlKétségtelen, Sepsiszentgyörgy nagyot változott közel egy évtized alatt. A város utcái – kivéve, amelyeket épp felújítanak – nagyjából járhatóak, épületei folyamatosan szépülnek, közterei egyre barátságosabb arcot váltanak. A városközpontot új főtere határozza meg, ám ha ott sétálva a járókelő körülnéz, számos elhagyott, elhanyagolt épületet láthat – és hasonló látvány fogadja, amint a központból egyre kijjebb megy.
2017-02-28: Faluvilág - Hecser László:

Tavaszvárás Vargyason

Albert Levente felvételeVargyas mindig újdonsággal fogadja az oda látogatót. Most sem volt másképp: találkoztunk pályázni kívánó polgármesterrel, jó gazdaként dolgozó alpolgármesterrel, bivalyt tartó gazdával és ezernyi történetet megélt házban lakó asszonnyal. Csak arról ne kellene hírt adnunk, hogy az általános iskola gyermeklétszáma alaposan megcsappant az elmúlt harmincöt esztendőben.
2017-02-21: Faluvilág - Hecser László:

Faluját szolgálni tért haza a vargyasi tiszteletes

A szerző felvételeIlkei Árpád személyében új unitárius lelkész szolgál Vargyason. A tiszteletes sokat kapott Sepsiszentgyörgytől, hiszen a Mikes Kelemen Főgimnázium elődjében, a Történelem-Filozófia Líceumban érettségizett, majd Homoródújfalu embereihez, templomához, tájához nőtt  szolgálatának huszonnégy esztendeje alatt. Neje nagybaconi, hazajárnak oda is. Mindhiába ezen kötődések – leginkább szülőfalujához, Vargyashoz ragaszkodik, úgyhogy nem volt kérdéses: igent mondott annak első hívó szavára szeptemberben. Ünnepélyes beiktatására nem került még sor, a parókiára a folyamatban levő felújítás miatt nem költözött be, de a ráruházott feladatokat úgy végzi, mintha minden megtörtént volna már: otthon van, nincs szükség formaságokra.
2017-02-21: Faluvilág - Iochom István:

Patakok medrében és erdőkön keresztül menekültünkA 96 éves haralyi Paizs Jenő háborús veterán visszaemlékezései

A szerző felvételeA közigazgatásilag Gelencéhez tartozó Haraly falu legidősebb polgára, Paizs Jenő bácsi nemrég ünnepelte 96. életévét, amikor a község vezetői és Bereczi István római katolikus plébános is felköszöntötték a háborús veteránt. Jenő bácsit Szőke Barna önkormányzati képviselő kíséreté­ben a minap mi is meglátogattuk otthonában, és második világháborús emlékeiről faggattuk.
2017-02-16: Riport - Szekeres Attila:

Élő egyház: Békesség Nagyajtán, közösségépítés KöpecenNagy Károly Kázmér református lelkipásztor szolgálatáról

Nagy Károly KázmérNagy Károly Kázmér 1975. július 28-án született Kézdivásárhelyen, apja – Nagy Károly – akkor Bodosban volt református lelkipásztor, 1980-ban került Köpecre, és 36 esztendőn át szolgált ott. Nagy Károly Kázmér Baróton érettségizett 1993-ban, majd 1998-ban elvégezte a teológiát Kolozsváron. A frissen végzett lelkész a leányegyházból anyaegyházközséggé vált Nagyajtára került. Olyan közösségbe, ahol dupla kisebbségben éltek a reformátusok – meséli –, ezt mindig szóvá tették: nem elég az erdélyi nyomorúság, ott van a felekezeti kisebbség is. Ez nagyon érződött, éles helyzetek is kialakultak a múltban, meséli a lelkész, aki közel 17 évi nagyajtai szolgálat után a nyugdíjba vonult apja helyén, Köpecen szolgál már egy éve. Nagyajtáról nősült, felesége tanítónő, született Fazakas Adél, három gyerekük van, Károly hetedikes, Adél Réka ötödikes, Magor harmadik osztályos. A tiszteletest nagyajtai szolgálati éveiről, a köpeci kezdetről kérdeztük.  
2017-02-15: Riport - Mózes László:

Az idegenlégiótól a nemzeti önazonosság igényéig

Georgescu Szabolcs afrikai küldetésenA sepsiszentgyörgyi Georgescu Szabolcs mélyről küzdötte fel magát: az egykori rossz tanuló előbb megvalósította gyermekkori álmát, és a Francia Idegenlégió tagja lett, ám nem érte be ennyivel, képezni kezdte magát, és ma már biztonsági és operációs szakértőként válságövezetekben teljesít küldetéseket, újabban diákoknak tart előadást. A világ rossz irányba halad, ezért úgy érzi, ezt nem szabad szó nélkül hagyni, változtatni kell, hiszen gyermekeinknek mindannyian jobb jövőt szeretnénk itt, Székelyföldön is. Szakértői pályafutása a magyar állampolgárság megszerzésével teljesedett ki, s harminchat évesen azt is látja, a nemzeti önrendelkezés iránti igény nemcsak térségünkben, hanem önérzetes afrikai népcsoportok – például a zambiai lozi törzs – esetében is meghatározó.
2017-02-02: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Farsangi vigadalmak Sepsiszéken

Ég a bábu Gidófalván. Fotó: Székely ZsófiaAz Oltfejtől a Labor síkságáig szólt az ének és harsogott a fúvósmuzsika a hét végén, meggyőzött arról, hogy a gondok súlya alatt is tud mértéktartóan vigadni Alsó-Háromszék. Nincs település, ahol ne találnánk olyan szunnyadó farsangi hagyományt, amelyet ne lehetne felújítani. Idős személyek, kántortanítók jegyzetei alapján bontakoznak ki a legváltozatosabb közös téli vigadalmak, olyannyira, hogy értékrendszerük csak sűrített módon tudja érzékeltetni a néplélek igazi valóságát.  
2017-02-02: Faluvilág - Hecser László:

Erdővidék legszebb fái

Fás legelő Erdőfüle környékénAz elmúlt években a Pogány-havas Kistérségi Társulás munkatársai a Románia legszebb fái programjuk részeként Erdővidéken is dolgoztak. Felmérésük szerint Erdőfüle és Barót környéke is bővelkedik olyan fákban, amelyek érdemesek számontartásra: a Kormos jobb partján fekvő legelőn 47 olyan kocsányos, illetve kocsánytalan tölgyet, valamint egy szilt azonosítottak, amelyek törzsének kerülete 330–590 centi között van, Köpecbánya határában, a Pap feredője mellett 537 centiméter törzskerületű a „rekorder” kocsánytalan tölgy.  
2017-02-02: Faluvilág - Bokor Gábor:

A Diakónia Kommandón

Hasznos és fontos a kommandóiak számára a Diakónia Keresztény Alapítvány sepsiszentgyörgyi fiókja által a faluban megvalósított otthoni szociális és egészségügyi szolgáltatás, ezért újabb egy évvel meghosszabbítják a szervezettel korábban megkötött együttműködési szerződést – hangzott el Kommandó helyi tanácsának januári soros ülésén.
2017-01-31: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Fergeteg havában Gidófalván

Kora délután csendes az angyalosi utcaTalálóan nevezték el az év hónapjait azok, akik előttünk jártak. Lassan kezdjük elfelejteni, hogy januárt fergeteg havának nevezte a székely naptár, de lám, mi, székelyek is hajlamosabbak vagyunk az újra, és a szép, archaikus fergeteg helyett a rómaiaktól származó ianuariust vettük át, amelynek névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb január 1-jén kezdték az évet. A fergeteg hangzatosabb és régebbi, s aki még nem próbálta, várja be a Regio-trans járatát az angyalosi vasúti megállóban.
2017-01-19: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

A Dunántúlon is otthon

Ferencz Csaba felvételeiA Dunántúlon, a Völgységben és Hegyhát vidékén, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun megyében is otthoniakra, a mieinkre, csíkiakra, háromszékiekre és a hosszúra nyúlt vándorút végén székely testvéreinkre, régi emlékükre találtunk. Az idő homálya kezdi betakarni az emlékezés szálait, nevesen azt, hogy bő hetven évvel ezelőtt jobbára háromszékiek vállalták: magyar anyanyelvű külön iskolát, tanintézetet hoznak létre a kínos bolyongás és megpróbáltatás után újabb hazára talált, hontalanná lett bukovinai székelyek gyermekeinek. Túl a részleteken az előzmények és a kezdetek érdekeltek: kik voltak azok a vállalkozók, akik önbizalmat neveltek véreinkbe új hazájukban.  
2017-01-17: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Ora et laboraFagyban-hóban Szentivánlaborfalván

Albert Levente felvételeiHiányát érezzük olykor helység- és helyneveink hiteles etimológiai magyarázatának. Elmúltak már azok az idők, amikor egy történet, monda vagy éppen legenda alapján kibékültünk egy-egy falunév eredetértelmezésével. Az egy dolog, hogy Árkos első lakói a településnek helyet adó árokról nevezték el falujukat, de hogy Albis neve valóban német eredetű-e, miként bihari névrokonának, az már ködösebb. Szentiván helyzete talán könnyebb, segít régi templomának védőszentje, Laborfalváé kérdésesebb, nevét a latin munka (labor) szóból származtatják, ami szintén régi időkre utal. A magyarázat érdekli a helybelieket is, mert azt senki sem állíthatja, hogy a falut nem dolgos nép lakja.
2017-01-11: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Háromfalu: Pürkerec

A templomot a lelkész (balról) és Tóth István mutatta be.. A szerző felvételeiTöbb szál köti Háromszékhez ezt a barcasági csángó települést. Pürkereciek is telepedtek Sepsiszentgyörgyre, jelenlegi lelkészüknek is itt ringatták bölcsőjét, de a pürkereci születésű Gobbi Hilda-díjas színművészt, Barkó Györgyöt sem hagyhatjuk ki, aki 1950-ben a Székely Mikó Kollégium diákja volt. Pürkerec Tatrang községhez tartozó, magyar evangélikusok által is lakott falu a Bodzavámi-hegyvonulat déli lába alatt.
2017-01-10: Riport - Nagy B. Sándor:

Élet a hajléktalanszállón

Élet a hajléktalanszállónMég csak január elején járunk, de úgy tűnik, rég volt ilyen szép telünk, idén nincs okunk panaszkodni a hóra, fagyra. Azonban a szép tél relatív fogalom, egészen mást jelent nekünk – akik meleg szobából, az ablakon át szemléljük a tájat, és csak akkor vagyunk huzamosabb ideig a szabadban, ha például síelünk valahol –, s mást azoknak, akiknek nincs otthonuk, naphosszat róják az utcákat, és csak üzletekben, bárokban vagy a könyvtárban melegedhetnek meg kissé, ha elviselhetetlenné válik számukra a tél szigora. A sepsiszentgyörgyi hajléktalanok életébe nyújt betekintést beszélgetésünk Székely Róberttel, a hajléktalanszálló vezetőjével és a menedékhely lakóival.
2016-12-31: Riport - Mózes László:

Amikor a kevesebb több

Madaras Péter és Selyem Katalin gyermekeikkel a sepsiszentgyörgyi karácsonyi vásárban. Fotó: Albert LeventeEgyszerűség a művészetben, egyszerűség az életben – ez határozza meg Madaras Péter szobrászt és feleségét, Selyem Katalin tűzzománc-készítőt, akik karácsony tájékán is ragaszkodnak elveikhez. Madaras Péter Szív-mag című alkotásával első helyezést ért el a Lih Pao tajvani nemzetközi szobrászati biennálén, az elismerést november elején vette át Tajpejben. Ám e rangos nemzetközi díj csak megerősíti Madarasék szemléletét: ragaszkodnak a falusi környezethez és az önfenntartó életmódhoz, szerényen, de szabadon élnek. Mindez Madaras Péter számára lelki egyensúlyt jelent, és úgy véli, példaértékű lehet gyermekei, illetve a fiatalabb nemzedék számára is. Újabban az organikus szobrászat felé fordul, tanítómestere a természet, és hisz a szakrális művészet fontosságában, amely „az identitásmegőrzés zálogát jelenti, illetve univerzális törekvést a jóra és a szépre”. Számára a család mellett meghatározó az összetartozás élménye, hisz a segítségnyújtás erejében, egy olyan kisközösségben, amelynek tagjai, miként régen, kiegyensúlyozottan és egyenes tartással létezhetnek.
2016-12-28: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Csendes áldás Ikafalván

Csendes áldás IkafalvánCsend a falucskát elrejtő völgyben honol csak, a községközpont Csernátonban már gyorsabb az élet. Bölöni Dávid polgármestert kerestük, de kora reggel Albisból jelentkezett, Ikafalva érverését pedig ki ismerné jobban, mint Fábián Sándor, a község alpolgármestere, falufelelős, a református egyház gondnoka s a közbirtokosság elnöke. Az öregek napjával kapcsolatos feladatokkal bízta meg a polgármester, s menet közben személygépkocsijában beszélgettünk falujáról.
2016-12-24: Riport - Nagy B. Sándor:

Úgy volt jó, ahogy adatottKarácsony

A szerző felvételeiTalán jobb lenne, ha másképp lenne, de úgy alakult az elmúlt évszázadok során ezen a tájon, hogy a mindennapi életünk meghatározó eleme a pénz. Egyeseknek több, másoknak kevesebb jut belőle, és mindenki ehhez mérten állítja be a mindennapjait. De vajon miként élnek azok, akiknek semmi jövedelmük sincs, és túl öregek már a munkához? Az árkosi, hetvenöt éves Váncsa Gyula bácsitól arról érdeklődtünk, hogyan lehet egyedül élni, nyugdíj nélkül.
2016-12-23: Riport - Váry O. Péter:

Az őstermelőt a vásár élteti

Albert Levente felvételeA kézdiszentléleki Papp Benedek Csabát Kézdivásárhelytől Kovásznán át Sepsiszentgyörgyig – és valamikor tova fel Csíkszeredáig (a múlt időre még visszatérünk) – mindenki ismeri, aki a hagyományos termékek vásárának rendszeres vagy akár csak alkalmi látogatója. Ő az a sajtkészítő, akinek termékei mindig elfogynak, bár olyan „exotikus” ízesítésű sajtokat is készít, mint a chilivel fűszerezett vagy a medvehagymával elegyített. Az ácsból lett őstermelő nem a napjaink Székelyföldjén szabványosnak nevezhető módon esett át a mesterségváltáson: nem külföldet járva jutott arra a következtetésre, hogy érdemesebb és jövedelmezőbb mással foglalkoznia, mint az odáig, nem is valami Nyugat-Európában működő, itthon még nem lévő szakterület hagyta űr kitöltése okán. Ő – sok más sorstársától eltérően – meg sem járta az új hadak útját, hol oly sok honfitársunk odavész: sem „Magyarban”, sem „Németben”, sem másutt nem kóstolt bele a pénzkeresésbe, még a diktatúra idején kitanult ácsmesterséget folytatta idehaza, a mesterségváltás mellett sem a könnyebb s kevesebb munka miatt döntött. Bánata, ha van, annyi: családjából nincs, ki folytassa a szakmát.
2016-12-21: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Számadáskor Sepsibükszádon

A polgármesteri hivatal és az iskola. A szerző felvételeiAz egyre fogyó esztendő mintha összegzésre késztetné a közszférában munkálkodókat, a községvezetést, az oktatókat, a föld megművelőit, az egyháziakat – végül is mindenkit, akinek mérlegelnie kell: mi történt, milyenek voltunk ebben az esztendőben? A Csomád lábánál sincs ez másképp, sőt, felgyorsultak a mindennapok. A kistérség vendéglátói készülnek a csoportok fogadására, asztalhoz ülnek, hogy szó essen arról: mit hoz a küszöbön álló új esztendő, merre húz majd a mérleg nyelve?
2016-12-14: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Adventben Mezőföldön

Adventi koszorú Szentkatolnán. Kondráth Erika fotójaSzentkatolnától Kézimartonfalváig nem találni olyan templomot, ahol ne lobogtak volna már a harmadik adventi vasárnap gyertyái. Borongós decemberre virradtak a mezőföldi falvak, mintha megülte volna az adventi csend, egyfajta várakozás hangulata. Az óvodások és iskolások színes rajzai, az iskolapadokon álló kis koszorúk mind-mind erről tanúskodtak.  
2016-12-14: Faluvilág - Nagy B. Sándor:

Délutáni oktatás Árkoson

A két délutáni csoport. Fotó: Kovács ZsoltA megye több más települése után Árkoson is beindult a délutáni oktatás, amelyet a Diakónia Keresztyén Alapítvány működtet a Svájci Protestáns Egyházszövetség segélyszervezetével (HEKS), valamint a megyei és helyi tanáccsal partnerségben. A programról Makkai Péter lelkipásztort, a sepsiszentgyörgyi Diakónia igazgatóját, Hunyadi Olga igazgatónőt és Oláh-Badi Éva délutáni oktatót kérdeztük.  
2016-11-29: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

A lánglelkű csángó költő szülőfaluja, Zajzon

Rab István mellszobra Zajzonban. A szerző felvételeiA sors úgy adta, hogy nem sűrűn ugyan, de alkalomadtán jeles eseményeken vehettem részt a háromfalusi Zajzonban: 1959-ben Rab István válogatott versei különkiadásának megjelenésekor, Oláh Kati lakodalmán bor- és borvízkóstolón, 1982-ben Rab életútjának, munkásságának jó ismerőjét, Bartha Judit magyartanárt keresve, majd a költő második szobrának avatóján és harangkutató körúton. Utak hozadéka is lehetne szomszédolásunk címe.  
2016-11-02: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Gyógy- és üdülőhely a „pokol tornácán”

Albert Levente felvételeiA régi időkben is tudott a nép a torjai Büdös-barlang fojtó gázainak, mennyezete vitriolos csepegéseinek gyógyhatásairól, mégis inkább a környék riasztóbb dolgai-történései keringtek közszájon, mert a szén-dioxid sok ember halálát okozta. Az ide is ellátogató Jókai a pokol tornácának nevezte a helyet, a „fojtó gázt okádó” üreget Bálványosvár című regényében. A figyelmetlenség szedte is áldozatait, s a századok során temető is kialakult a barlang közelében. Óriási a kontraszt múlt és jelen között: a XVIII. században meghalni jártak oda az idősek, most az egészségüket óvni akarók keresik fel a Büdös-hegy lábánál megépült legkorszerűbb élményfürdőt, a Bálványos Resortot.  
2016-10-26: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Falu a Luci alatt

Védőszentje Keresztelő Szent JánosAzt is lehetne mondani, hogy zajlik az élet a hilibi fenyves alatt, vagy még inkább azt: Hilibben csak viszonylagos a csend. Viszonylagos, mert az Ozsdolához tartozó falu lakói szerint egyre lassúbbak a történések, évek óta várják, hogy a községvezetés bár megkezdje a bekötőút korszerűsítését, negyedszázad alatt sem rendeződött maradéktalanul a földi javak visszaszolgáltatása, s tolonganak az apróbb közösségi elvárások is.