A 46,5 cm magas és 73 cm széles pergamenre írt latin nyelvű armálisban az adományos neve Michael Barthos de Albis alakban szerepel, a kedvezményezett fiai Iosephus, Michael, Andreas és Martinus formában jelennek meg. Az uralkodó Leopoldus névvel szerepel mind a titulatúrában, mind aláírásában. A dokumentumot Kálnoky Sámuel (Samuel Kalnoky) erdélyi kancellár és Szentkereszti András (Andreas Szentkereszti), az erdélyi kancellária titkára ellenjegyezte.
A nemeslevelet vörös-fehér-kék-sárga selyemszálakból sodort zsinórra fűzött függőpecséttel erősítették meg. A fatokba helyezett vörös viaszpecsét Lipót császári címerét tartalmazza.
Az adományt 1703. október 31-én hirdették ki Háromszék közgyűlésén, Uzonban, derül ki a pergamen visszahajtott részére (plica) írt kihirdetési záradékból, melyet Mikes Mihály gróf (comes Michael Mikes), Háromszék főkapitánya hitelesített kézjegyével.
A címer leírása: Kék színű katonai pajzs, talpát zöld gyep foglalja el, amelyen természetes színű oroszlán hátsó lábain állva, mellső lábaival tollakkal díszített rostélysisakot előnyújtani látszik. A pajzsra rostélysisak van helyezve, melyet drágakövekkel és igazgyöngyökkel kirakott királyi korona méltóképpen díszít, abból az előzőhöz mindenben hasonló oroszlán növekszik (mellső része emelkedik ki), és sisakot felajánlani látszik. A sisak csúcsából egyfelől fehér és vörös, másfelől kék és sárga szalagok omlanak alá, a pajzs széleit igen szépen díszítve.
A szöveg nem jelzi, de a címerfestményből kivehető, az oroszlán kétfarkú, mint a heraldikai oroszlán általában, arannyal színezett, csupán farka természetes színű. Az ezüstsisakot vörös-ezüst-vörös strucctoll díszíti. A sisaktakaró mázai a leíráshoz képest felcserélten jelennek meg, elöl kék-arany, hátul vörös-ezüst. A címer ovális olaszkoszorúba helyezett rózsaszín mezőben jelenik meg, melyet zöld szegélyű bíbor mezőbe festettek. A címermező tetején középen olaszkoszorúval övezett aranypajzsban a német-római császári kétfejű fekete sas jelenik meg, mellén Ausztria címerét hordja: ezüstpólyával vágott vörös pajzs. Az egészre kék bélésű uralkodói koronát helyeztek. A címerszőnyeg négy sarkába egy-egy nyílt aranykoronával fedett címert rajzoltak. Fent, elöl Magyarország címere, mely nem a megszokott alakban jelenik meg: akkoriban még felcserélődtek az oldalak, és a vágások száma sem volt állandó. Ez esetben hasított pajzs az első, vörös mezejében zöld hármashalmon koronából növekvő ezüst kettős kereszt, a második, szintén vörös mező három ezüstpólyával vágott. A fenti hátsó sarokban a székely közösség címere: kék pajzsban arany nap, alatta szarvaival felfelé álló ezüst holdsarló. Alul az első sarokban az erdélyi vármegyék címere: vörös csíkkal vágott pajzs felső, aranymezejében az osztó sávból növekvő, kiterjesztett szárnyú fekete sas, az alsó kék mező tar (üres). A negyedik sarokban az erdélyi szászok címere: kék pajzsban hét – három-egy-három felosztású – ezüst bástya látható. Utóbbi három pajzs Erdély címerének elemeit külön-külön, a rendek – vármegyék, székelyek, szászok – jelképeivel jeleníti meg. A székelyek címere azért került felülre, mivel a kedvezményezett székely.

SZEKERES ATTILA ISTVÁN heraldikus