Ambrus József, a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséért és beindításáért felelős közösségek közötti társulás elnöke felvezetőjében kifejtette: több éve készül a bejelentésre, hogy Háromszék integrált hulladékgazdálkodási rendszere – igen hosszú és bonyolult utat megtéve – működőképes.
Elsőként Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szólt a meghívottakhoz, felidézve, ez az uniós támogatásból megvalósított legjelentősebb beruházás a megyében. Az elnök elmondta: tízéves munka eredménye, hogy Háromszék országos szinten is elsőként valóban működő rendszert tudhat magáénak, melynek Barótot leszámítva minden település haszonélvezője. Barótot illetően rámutatott: már megtették a lépéseket, hogy az erdővidéki város lakóinak se kelljen szenvedniük az előző elöljáró, Nagy István ellenállása miatt kialakult helyzetért, hogy településük kimaradt ebből a megvalósításból. Reményét fejezte ki, hogy a beruházással sikerült megoldani a térség hulladékgondjait 35–40 évre. Ugyanakkor hangsúlyozta, csak a megyéből származó hulladék kezelése jön szóba. Az elnök azt is felidézte, hogy közel húszmillió eurós beruházásról van szó. A lécfalvi létesítmény megépülte mellett mind a városi, mind a vidéki lerakók bezárása megtörtént – fűzte hozzá. Tamás Sándor megemlítette, hogy megszületett a döntés, amely szerint támogatni szándékoznak a továbbiakban is a 24 új munkahelyet is biztosító létesítmény fejlesztését, ha lehetséges, további uniós forrásokból, ha nem, saját erőből.
A környezetvédelmi minisztériumot Laurenţiu Adrian Neculaescu államtitkár képviselte, aki elmondta: a háromszéki megvalósítás azt mutatja, hogy megfelelő intézményi együttműködéssel látványos és hatékony eredményt lehet elérni a hulladékgazdálkodás területén is. Már csak azért is elégedettséggel tölti el őket, mivel az utóbbi időben más megyékben sajnos, súlyos gondokkal szembesültek. A hulladékgazdálkodás egyébként is egyike a kényes területeknek, és Románia komoly gondokkal küzd – tette hozzá.
Szép Róbert Jenő, a környezetvédelmi őrség országos főfelügyelő-helyettese hozzászólásában méltatta Kovászna Megye Tanácsát, mely képes volt felnőni a feladathoz. Elismerte, hogy jelenleg Kovászna megye az országban az egyetlen, ahol az integrált hulladékgazdálkodási rendszer valóban működik, és ezáltal hosszabb távon a hulladékprobléma rendeződik.
Stere Creţu az Infomediu Europa szakmai kiadvány képviseletében szólt, elmondva: más megyékkel ellentétben Háromszéken azt tapasztalta, a szelektív hulladékgyűjtés valóban működik, és reményei szerint a rendszer révén sikerül javítani, továbbfejleszteni. Gabriel Moiceanu, a közösségek közötti társulások országos szövetségének elnöke kifejtette, a Kovászna megyei közösség hozzáállása azt mutatja: szándékuk megoldani a hulladékproblémát. Moiceanu megjegyezte: az eddigi beruházásokat mindenképp bővíteni kell majd, négy-kilenc évvel ezelőtti elképzelésekről van szó, azóta több változás is bekövetkezett a hulladékgazdálkodás területén.
Amint arról beszámoltunk, a lécfalvi központot 2015 őszén vehette kezelésbe a kivitelezőtől a megyei önkormányzat, a működtetéshez viszont 347 napra volt szükség, idén április végén sikerült lezárni a vonatkozó közbeszerzési eljárást, illetve az elmúlt hetekben az összes engedélyeztetési szakaszt. A telep működtetését a licit és az óvások nyomán végül a nagyváradi ECO Bihor Kft. nyerte el tíz évre.
Felvetésünkre, hogy a rendszer elindítása előnyösebb feltételeket teremt-e a költségek terén, Ambrus József és Tamás Sándor kifejtette: noha a brassói átvevőközpont 65 lejes tonnánkénti árral dolgozott,  Lécfalván 77 lejt kell ezért fizetni, az árkülönbség mégsem vezet díjemeléshez. A begyűjtőknek csökkent a túlóra- és üzemanyagköltsége, ez kiegyenlíti az átvétel magasabb díját, emellett az sem mellékes, hogy a brassói lerakó magánkézben van, és bármikor megtagadhatta volna Háromszék hulladékénak átvételét – magyarázták. Ambrus József hozzátette: jelentős áremelkedés 2019-ben következhet be, amennyiben nem sikerül 50 százalékkal csökkenteni a lerakott mennyiséget.