Egymillió

2017. december 18., hétfő, Máról holnapra
Farcádi Botond
Lajkó Miklós, egy fiatal gunarasi, vajdasági gazdaember az egymilliomodik visszahonosított külhoni magyar állampolgár, eskütétele ünnepélyes keretek között zajlott a hétvégén Budapesten a Sándor-palotában. Jelen volt Orbán Viktor kormányfő, Kövér László házelnök, Áder János köztársasági elnök pedig az anyaországiak köszönetét tolmácsolta, amiért nemzedékről nemzedékre őrzik és továbbadják őseink hitét és hazaszeretetét, magyarul szeretnek, magyarul dolgoznak, magyarul szólnak gyermekeikhez és magyarul álmodnak.
Áder János köszönetének címzettje nemcsak az egymilliomodikként esküt tett vajdasági honfitársunknak szól, hanem minden olyan külhoni magyarnak, aki számára fontos a nemzethez tartozás. És minden bizonnyal Lajkó Miklós sem csak a maga nevében szól, amikor arról beszél, hogy számára a magyar állampolgárság elsősorban érzelmi kérdés – százezrek vagyunk így, akik a 2010-es nemzetpolitikai rendszerváltás után éltünk a könnyített honosítási eljárás nyújtotta lehetőségekkel, hogy nemcsak szívben, de „papíron”, közjogi értelemben is a magyar nemzethez tartozók legyünk.
A szombati ünnepélyes eskütétel az érzelmi tölteten túl arra is alkalmat jelenthet, hogy számba vegyük, vajon a szimbolikus dimenzión túl, a gyakorlatban, a hétköznapi életben megmutatkozik-e a nemzeti összetartozás, erősödik-e vagy gyengül az anyaországi és a külhoni magyarokat összekötő szál. A mérleg pozitív: ma sokkal szervesebben, sokkal erősebben illeszkednek egymáshoz anyaországi és külhoni magyarok egyéni és intézményi szinten is, mint korábban. Köszönhetően a 2010-es nemzetpolitikai fordulatnak, a korábbi évekhez viszonyítva ma már sokkal jobb az együttműködés a budapesti kormány, illetve országgyűlés és a külhoni magyar egyházak, politikai szervezetek, kulturális, oktatási intézmények között. A Határtalanul program révén például ma már természetesnek számít, hogy az anyaországi fiatalok ellátogatnak azokba a szomszédos országokba, ahol jelentős számú magyar él kisebbségben, újabban pedig a gazdaság vagy éppen a sport vonatkozásában is szorosabbá vált a kapcsolat. Immár nemcsak mi, külhonban élő magyarok szurkolunk a magyar válogatott sikereiért, de az anyaországiak is szorítanak a dunaszerdahelyi DAC vagy a Sepsi OSK helytállásáért, labdarúgó-, jégkorong-, ökölvívó-akadémiák létesülnek Magyarország határain kívül is a magyar sport fellendítése végett a nemzeti összetartozás jegyében.
Azt is a pozitívumok közé sorolhatjuk, hogy a jelenlegi magyar kormánypártok által kezdeményezett nemzetpolitikai fordulatot illetően továbbra is majdnem teljes a konszenzus a magyar pártok körében – azért pedig remélhetőleg tesznek az anyaországi és a külhoni magyar választók, hogy Gyurcsány Ferencnek a külhoniak szavazati jogának megvonásáról szóló jogkorlátozó, nemzetellenes kezdeményezését a bukott politikus újabb kudarcba fulladt, kétségbeesett próbálkozásaként említsék majd a krónikák. Gunarason, Székelyföldön és Budapesten is.
Cikk megjelenési időpontja: 2017-12-18 00:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen célt szolgál az igazságügyi törvények módosítása?







eredmények
szavazatok száma 232
szavazógép
2017-12-18: Közélet - Iochom István:

Székely gyermekkarácsonyt tartottak (Kézdivásárhely)

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete harmadik alkalommal tartott szombaton a sportcsarnok előterében adománygyűjtéssel egybekötött Székely nemzeti gyermekkarácsonyt
2017-12-18: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Nem lesz adóemelés (Sepsiszentgyörgy)

Nem emeli az ingatlanadókat a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: jövő évben csak a parkolás drágul, más jelentős módosítás nincs a helyi adók és illetékek rendszerében. Ennek ellenére nem ment simán a tanács pénteki rendkívüli ülésén napirendre tűzött határozat elfogadása: Bálint József több kifogást is megfogalmazott, főként a vállalkozókra kivetett adót sokallta, de az sem tetszett neki, hogy Antal Árpád polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján már kész tényként tálalta a pénteken előterjesztett tervezet elfogadását.