„Megmondtam, hogy mindig a kisvállalkozók és az egyszerű emberek mellett fogok állni” – szavalta. (Nagyon örvendek, hogy így mindenki mellett ott áll, aki egyszerű embernek tartja magát.) Ők nem adócsalók – állította. De reszkethetnek az adócsalók, mert azokat jól megfenyegette: „El fogok jönni értetek! El fogok jönni, és elkaplak a határállomásokon, a közintézmények irodáiban, mindenhonnan előszedlek benneteket” – írta Facebook-oldalán.

Amikor hallottam a tervezett intézkedésekről, arra gondoltam, hogy végül is az emberek sorsán akarnak könnyíteni, hogy ne kelljen nagy mennyiségű készpénzzel sétafikálniuk, mivel az veszélyes lehet, hisz kirabolhatják őket. És az embereknek egyre több a lóvéjuk, mert a minimálbért állandóan emelik, és azzal arányosan a többi jövedelem is növekszik, főleg a veszteséges állami vállalatoknál és a különféle (só)hivatalokban. Nemrég derült ki, hogy a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságnál az alkalmazottak egy évben 16 havi fizetést kapnak. Ez az intézmény felügyeli a tőkepiacot, a biztosítókat, a magánnyugdíjalapokat stb. Legrosszabbul fizetett alkalmazottaik is havonta 7000 lejt visznek haza. Tavaly prémiumot is kaptak jól végzett munkájukért, amikor csődöt mondott az általuk felügyelt City Insurance biztosítótársaság.

Vannak bizony mások is még, akik többet keresnek, mint az államelnök, pedig neki sincs gyenge fizetése. Természetes, hogy a jól fizetettek nem lófrálhatnak bőröndnyi pénzzel, ezért jobb, ha a bankba teszik (vagy bankkártyára, amely ingzsebben is elfér). Különben a Recorder nevű kiadvány szerint Iohannis és feleségének utazása Károly herceg királlyá koronázására 85 000 euróba került. Hát azt biztosan nem zsebből, készpénzzel fizette ki a szebeni háztulajdonos.

De nem kell rá és a hozzá hasonlókra irigykedni, hiszen jövőre emelik a nyugdíjakat is. Megígérték a 13,8 százalékos emelést január elsejétől, és most a munkaügyi miniszter még ráígért 2024. szeptember elsejétől 40 százalékot – ugyanannyit, amennyit már egyszer elődje is megígért. (Ebből a mostani ígéretből is lehet, hogy annyi lesz, mint az előzőből, azaz semmi.) Ha bankkártyán van az ember pénze, azzal a rabló – hacsak nem tudja a kártya PIN-kódját – csak száz lej értékig tud fizetni. És ha a kártyatulajdonos kirablása után életben marad, le is tilthatja kártyája használatát. Ezért mondom, hogy a kormány csak jót akar, amikor a készpénzhasználatot korlátozni próbálja. Sőt, biztosan azt is figyelembe vette, hogy a bankjegyek sok kézen átmenve piszkolódnak és még járványokat is terjesztenek. (Hát hiányzik nekünk még egy Covid-járvány?) De azt is gondolhatta a pénzügyminiszter, hogy a végén nem csak szennyes, hanem egyenesen fekete lesz a pénzek egy része, amiből az államnak semmi haszna.

Már egyszer könnyítettek a pénzhordozáson 2005-ben, az erős lej bevezetésekor, amikor egy új lej lett 10 000 régiből. Azt is sokan bánták, mert akkor mindenki milliomos volt, és csak úgy lehetett a milliókkal dobálózni.

Az eurózónában Ausztriában szeretnek leginkább készpénzt használni az emberek, és ezért ott használatának jogát alkotmányba szeretnék foglalni. Ott egyes éttermekben és kávézókban nem is fogadják el a bankkártyás fizetést.

Nagyszebenben egy vendéglő bejelentette, hogy aki készpénzzel fizet, két százalék kedvezményt kap. A nép óhaja és osztrák példa szerint itt is alkotmányba lehetne foglalni a készpénzhasználat jogát.

Ukrajnában viszont a kormány betiltaná a készpénzt a korrupció megfékezése céljából, és az indokok között az ukrajnaiak alacsony adózási kultúrája is szerepel. (De vajon hol szeretnek az emberek adót fizetni?)

Borítókép: Pixabay