Egy ezüstérem az első napi termés (Öttusa)

Érdekes, hiszen ott volt mintának az ókori olimpiák pentatlonja (dárdavetés, futás, ugrás, diszkoszvetés, birkózás). Coubertin valami mást akart, valami komplexebbet. Úgy esett a választás egy hírvivő harcos legendájából kinőtt öttusára. A legenda így szól: A futár kötelessége teljesítése közben elveszti lovát, kardjával leszúrja az ellenséget, pisztolylövésekkel fedezi további útját, nem ismer természetes akadályt, átússza a folyót, és ismeretlen terepen eljuttatja rendeltetési helyére a parancsot, hogy csapata győzelmét biztosítsa. Nos, ebből könnyen kihámozható az öttusa: lovaglás, vívás, céllövés, úszás és futás.

Az első rangos öttusaversenyt az 1912-es stockholmi olimpián rendezték meg, természetesen svéd sikerrel. Azóta sok idő eltelt, és sok-sok olimpiai, világ- és Európa-bajnokot avattunk. Köztük sok, nagyon sok volt a magyar, sőt, a legnagyobb is magyar — Balczó András.

Most éppen Debrecenben zajlik az Európa-bajnokság, magyar földön. Először a nők léptek színre, francia és német siker született, a magyaroknak mindössze egy ezüstérem jutott a csapatversenyben.

Női egyéni: 1. Amélie Cazé (francia) 5400 p., 2. Lena Schöneborn (német) 5392 p., 3. Donata Rimsaite (litván)... 5. Gyenesei Leila (magyar) 5262 p.

Csapat: 1. Németország 15 624 p., 2. Magyarország 15 556 p. (Gyenesei Leila, Tóth Adrienn, Kovács Sarolta), 3. Nagy-Britannia 15 464 p. (á)