Láng Zsolt, Háy János és Lackfi János
Zsúfolásig megtelt a megyei könyvtár Gábor Áron Terme tegnap délben: a karzaton, de még kétoldalt a padlón és elöl a dobogón is egymás hegyén-hátán ültek a Lackfi János íróra, költőre kíváncsi diákok — zömmel ötödik-nyolcadik osztályosok, de kisebbek és nagyobbak is eljöttek a Cimbora folyóirat által szervezett derűs irodalomórára.
És ez a sokak szerint nem olvasó korosztály csillogó szemekkel hallgatta az igen jó humorú budapesti szerzőt, hangosan nevetett a játékos szövegeken, bele-beletapsolt az előadásba, végül pedig kérdezett, kérdezett: kedvenc olvasmányairól, írásairól, gyermekeiről, ötleteiről, életéről, rövidebb és hosszabb távú terveiről. Néhányan vásárolgattak is a hozott kötetekből, de volt, aki csak egy füzetbe vagy egy lapra dedikáltatott, és nagyon sokan jegyezték fel a vendég webcímét: erre még rá fognak kattanni. A nevetés tisztítja a fejünket — válaszolt valakinek Lackfi, és valóban: mosolyogva távozott mindenki. Csak néhány, jókedvet csiholó vers kellett hozzá.
