Kónya Ádámról jelen időben

Mert számtalan arcai közül, melyek java része a könyvbe zártan is megjelenik, egyik volt a családfaismerő. A történetek tehát. Kimondatlanul bár, de mindenkiben felötlött valamelyik esete Ádi bácsival, hogy a huncutkásan mosolygó száj vagy a haragos tekintet kíséretében, a szenvedélyes magyarázó vagy a csak elvétve elmerengő arcvonások hátterével, az végső soron lényegtelen. De a közönség ritkán nyilvánul meg, hallgatja inkább azokat, kikre kiosztatott a beszélő szerepe — Éva néni a szerkesztésről, Kopacz Attila a könyv keletkezéséről, Sylvester Lajos a kötet gerincét kitevő mélyinterjú fizikai és szellemi körülményeiről, dr. Szőts Dániel a polihisztor Kónya Ádámról szólt —, elbeszéléseiket a magáéi mellé illeszti, és előjön egy másik kép, egy másik helyzet, egy másik fordulat. Ezért, ezekért a történetekért nem lehet Kónya Ádámról múlt időben beszélni.