Révbe ért az oktatási törvény

A jogszabályt azonnal ki is hirdette az államfő, ezzel minden akadály elhárult hatályba lépése elől, s bár az ellenzéki pártok továbbra is tiltakoznak, és azzal fenyegetőznek, ismét a taláros testülethez fordulnak, véget érni látszik a több hónapos kál­vária. Az alkotmánybírósági ítélet után Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a jogszabály kiiktatja az utolsó megszorító, diszkriminatív rendelkezéseket az anyanyelvű oktatással kapcsolatosan, lehetővé teszi, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét, a román nyelvet az idegennyelv oktatási módszertana szerint tanítják, ugyanakkor az iskolákkal kap­csolatos döntések a helyi közösségek kezébe kerülnek. Üdvözölte a tegnapi döntést Traian Băsescu államfő is, élesen bírálva mindazokat, akik nacionalista szólamokban utasították el a törvény kisebbségbarát rendelkezéseit.

Göröngyös úton
Mint ismeretes, a kormány által felelősségvállalással elfogadott tervezet immár harmadik alkalommal került a taláros testület elé. Hatalmas vitákat gerjesztett, az ellenzék rendkívüli vehemenciával támadta a nemzeti kisebbségek számára előnyös rendelkezéseket, megpróbálta akadályozni a parlamenti vitát, emiatt a kormány felelősségvállaláshoz folyamodott, az alkotmánybíróság azonban először alaptörvénybe ütközőnek minősítette az eljárást, így ősszel majdhogynem kormányválság alakult ki emiatt, miután az RMDSZ a jogszabály elfogadásától tette függővé további kormányzati szerepvállalását. A taláros testület azonban később úgy döntött, a felelősségvállalási procedúrát nem lehet megszakítani, s miután a liberálisok visszavonták aláírásaikat a bizalmatlansági indítványról, bizalmi szavazást sem lehetett tartani, és a törvényt elfogadottnak minősítették. Ezt követően újabb alkotmánybírósági fellebbezés következett, ezt azonban tegnap elutasította a taláros testület.

Megszüntetett diszkrimináció
Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke tegnap hangsúlyozta: az új törvény kiiktatja az utolsó diszkriminatív rendelkezéseket az anyanyelvű oktatással kapcsolatosan. A jogszabály értelmében a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével. A magyar diákok magyarul tanulhatják Románia történelmét és földrajzát minden osztályban. A román nyelvet és irodalmat külön tanterv szerint és külön tankönyvekből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek. A kisebbségi gyermekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. A közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, történelemből és zenéből olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát. Az RMDSZ közleménye szerint a jogszabály fontosabb előírásai közé tartozik az is, hogy az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés, kiemelt támogatást biztosítanak annak a diáknak, aki lakóhelyétől távol tud csak anyanyelvén továbbtanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit. A magyarul tanuló diákok után nagyobb támogatás illeti az iskolákat, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szór­ványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve általános iskolai és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára. Az iskolák vezetésében a kisebbségiek számarányuk alapján vesznek részt. Vegyes tannyelvű iskolákban az egyik aligazgatónak az adott kisebbséghez kell tartoznia. A törvény előírja, hogy az egyetemeken belül működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek, a törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén.

Döntések helyben
Az új törvény értelmében minden tantárgy esetében csökken a kötelezően tanítandó tananyag mennyisége, az előirányzott évi tanóraszám 25 százalékát minden pedagógus legjobb belátása szerint használhatja fel. Növekszik a választható tantárgyak aránya, csökken a heti óraszám felső határa. Az oktatási intézmények irányítása a helyi közösség kezébe kerül, az iskolák irányítását biztosító vezetőtanácsban a pedagógusok mellett jelentős szerepet kapnak a szülők és az önkormányzat képviselői. A vezetőtanács megtervezi az iskola költségvetését és fejlesztését, jóváhagyja az iskola sajátos tantervcsomagját, megszervezi a pedagógusok számára kiírt versenyvizsgát. A felsőoktatásban, a többnyelvű egyetemeken önállóságuk biztosítása érdekében a magyar nyelvű tagozatok saját működési szabályzatot dolgoznak ki.

A gyulafehérvári ígéretek
Üdvözölte tegnapi sajtónyilatkozatában a törvény megszületését Traian Băsescu államfő is, élesen támadva egyes szakszervezeti vezetőket, egyetemi rektorokat és ellenzéki politikusokat. Leginkább Andrei Margát és Ecaterina Andronescut ostorozta, amiért egyetemi vezetőkként saját érdekeiket követve ellenzik az oktatás megreformálását, de megkapta a magáét Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök is, aki a törvény leghevesebb ellenzőjének bizonyult. Az államelnök hangsúlyozta: a jogszabály lehetőséget teremt az oktatási rendszer alapos átalakítására, csökkenti a gyermekre nehezedő nyomást, nagyobb beleszólást biztosít a döntésekbe a helyi közösségek számára, felelősségre neveli a szülőket, korlátozza a ,,diplomagyárak" működését, a pedagógusok számára pedig szakmai felkészültségük, hozzáértésük válik mérvadóvá, nem pedig a régiség. Élesen bírálta az államfő azokat a politikusokat is, akik nacionalista hőzöngést provokáltak a jogszabály kapcsán, és felidézte az 1918-as gyulafehérvári ígéretek egyikét, mint mondta, a kisebbségek számára az anyanyelvű oktatás biztosítása Nagyrománia megalakulásának egyik alaptézise volt. ,,Az egyik 1918-as gyulafehérvári ígéret az volt, hogy a kisebbségek számára anyanyelvű oktatást, igaz­ságszolgáltatást, közigazgatást biztosítunk. Nem értem, hogy NATO-tagállamként, uniós tagállamként miért kellene kevésbé bölcseknek lennünk, mint 1918-ban" — jelentette ki az államfő.