Erdélyi nagyasszonyokRhédey Claudia

2011. május 5., csütörtök, Család

Nem véletlen, hogy sorozatunkat az erdőszentgyörgyi templomban nyugvó egykori "szépasszonnyal" folytatjuk: a "mesebeli, világraszóló királyi esküvő" kapcsán személye, emléke önkéntelenül felmerül. Az angol trónörökös, Károly herceg szépanyja ő.

A herceg már ellátogatott Erdőszentgyörgyre, hogy lerója kései tiszteletét nyugvóhelyénél, erdélyi és magyarországi látogatásai idején pedig több alkalommal emlegette, hogy magyar vér is csörgedez ereiben.
Gróf kisrédei Rhédey Claudia (1812–1841) gróf Rhédey Lászlónak és Inczédi Ágnesnek egyetlen felnőttkort megért gyermeke volt. Tizennyolc éves korában I. Ferenc császár és magyar királytól a család meghívót kapott, és egy báli szezonra Bécsbe utazott. A bálon Sándor württembergi herceg és Claudia első látásra egymásba szeretett, amit – korabeli szokások szerint – családi viták hosszú sora követett, de ötévi várakozás után, 1835-ben mégis egybekeltek, és Claudia megkapta az előkelő Hohenstein grófnéja címet.
Egyetlen fia, Ferenc 1837-ben Teck herce­ge lett, így királyi családból választhatott ma­gának feleséget: Viktória Mária cambridge-i hercegnőt, Viktória angol királynő unokanővérét vette el. Gyermekeik közül az egyik lányt, Teck Máriát a királynő unokájához, Albert walesi herceghez, annak halála után sógorához, György yorki herceghez adták feleségül, aki 1910-től V. György néven lépett az angol királyi trónra. Rhédey Claudia, "az őszinte szerelem pici nagy­asszonya" unokája királyné lett, dédunokái, Edward és György herceg pedig angol király. Ez utóbbi idősebbik lánya, Claudia ükunokája, 1952-től II. Erzsébet néven angol királynő.
Az életvidám, szeretetre méltó asszony csak hat évig élhetett boldog házasságban, még harmincéves sem volt, amikor balesetben váratlanul meghalt. Férje soha nem tudta őt elfeledni. Claudiát végakarata szerint az erdőszentgyörgyi református templomban, a Rhédey­ek sírkamrájába temették el. Az ott álló emléktáblát 1905-ben az angol trónörökös, a későbbi V. György brit király feleségeként Mary Viktória hercegnő állíttatta nagyanyja nyugvóhelye fölé. Claudia bebalzsamozott szívét jóval később férje koporsójában helyezték örök nyugalomra.
Erdőszentgyörgy épített örökségének értékes része a Rhédey grófok kastélya. Felújítását a román állam pénzén végzik.
A család történetéhez tartozik, hogy Rhédey Claudia unokatestvére, báró Radák Istvánné gróf Rhédey Klára (1809–1868) több ideig Abonyban lakott, ő ajándékozta meg az erdélyi fejedelem, gróf Rhédey Ferenc képével az Erdélyi Múzeumot. Rokonát, Radák Katát rétyi Antos János, a magyar szabadságharc alezredese vette nőül, aki Budavár visszafoglalásánál tüntette ki magát, és Abonyban nyugszik. Gróf Rhédey Klára testvére, Rhédey Mária pedig gróf Mikó Imrének, "Erdély Széche­nyi­jének" a felesége volt.
A kisplasztikán Claudia barokk szék karfájára hajtja fejét, melynek háttámláján a család címere látható.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
A megyei önkormányzati választásokon mely párt tanácstagjelöltjeit támogatja?













eredmények
szavazatok száma 1868
szavazógép
2011-05-05: Család - :

Egy kis pluszt a kisgyermekes anyának

"Gyes után visszatérni a munkába nem könnyű: az ember nincs már benne a körforgásban, a gyermekek miatt hátrányban érezheti magát...
2011-05-05: Közélet - Bogdán László:

Vándorló verssorok

Balla Zsófia, Báthori Csaba és Kemény István bizonyára a vándorlásról s a visszatérésről, itthon és otthon kapcsolatáról, találkozásokról és búcsúkról, idegenségről és otthonosságról beszél majd – mindenekelőtt verseikben – a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében ma este hat órától zajló író-olvasó találkozón.