1912. július 6-án a svéd V. Gusztáv király megnyitotta a stockholmi olimpiai játékokat.
* 1994. július első hetében hunyt el Temesváron Péter László, az 1928-as olimpia résztvevője. 1899-ben született Sepsiszentgyörgyön, gimnáziumi tanulmányait a Székely Mikó Kollégiumban végezte színjelessel. A Mikóban sajátította el nemcsak a tudományok alapjait, hanem itt tette első lépéseit is a sport csodálatos világa felé. A kollégium sportéletének legjobbjai közé tartozott, bármelyik sportágban otthonosan mozgott, de igazán otthon az atlétikában érezte magát.
A nagy indulásra maga Péter László így emlékezett: ,,Az első világháború után érettségiztem színjelessel a Mikó-kollégiumban. Ugyanabban az évben egy unokatestvérem, a gidófalvi Miskolczi Kálmán a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémiát abszolválta, s mint diák a Kolozsvári Atlétikai Club színeiben nyert országos bajnokságot súlylökésben. Mivel tudta, hogy a Mikó-kollégium év végi tornavizsgáján futásban, magas- és távolugrásban én nyertem el a pálmát, és azt is tudta, hogy a kolozsvári Kereskedelmi Akadémiára akarok beiratkozni, arra biztatott, hogy menjek ki Gidófalvára, és ott készüljünk együtt a Kolozsváron megtartandó országos atlétikai bajnokságra. Elfogadtam a meghívást... A véletlen úgy hozta, hogy egy napra (augusztus 29.) esett Kolozsváron a bajnokság és Miskolczi Kálmán esküvője Mezőmadarason. Nem volt mit tenni, Kálmán táviratozott Kolozsvárra a KAC akkori elnökének, edzőjének, mindenesének Szatmári Pistának. A távirat így hangzott: 29-én van az esküvőm Mezőmadarason, helyettest küldök, Péter Lászlót. Minden számban nevezni. Szatmári visszatáviratozott: Az esküvőt elhalasztani, a helyettessel együtt várlak. Kálmán visszatáviratozott: Az öcsémet várjátok az állomáson. Pár nap múlva, az országos bajnokság befejezése után Szatmári táviratban válaszolt: A helyettes négy bajnokságot nyert. Köszönöm. Sok boldogságot kíván Szatmári Pista... A huszas évek elején Románia országos bajnoka voltam mindenekelőtt 100 és 200 méteren és néhány ugrószámban..." Ezek után csak természetes, hogy olimpiai szereplő lett. Na de erről is hadd meséljen Laci bácsi: ,,...Pont az amszterdami olimpia évében voltam a legjobb formában, még sem válogattak be a román csapatba. Főnököm, a temesvári bank igazgatója a fizetésem terhére előlegezett egy összeget, amivel kiutazhattam Amszterdamba. Azt az utazást sohasem felejtem el. Harmadosztályú vonatkocsin, autóstoppal, szekérrel és még gyalog is utaztam, hogy idejében ott legyek a rajtnál. Egy nappal az előfutamok előtt, holtfáradtan, betegen érkeztem meg az olimpia városába. Rajthoz álltam, de az előbbi körülmények között jó eredményre nem számíthattam. A selejtezőn kiestem (az amerikai London és a kanadai Hess mögött csak harmadik lettem a futamban). A 100 méteres döntőt a kanadai Williams nyerte 10,8-cal. Én pedig abban az évben többször futottam 10,6-ot. Hát nem pech?..."
* Az 1939. július 5–10. között Luzernben megrendezett sportlövő-világbajnokságon a magyarok három érmet szereztek. Buday László a kisöbű sportpuska térdelő számában arany-, a Badinszky László, Börzsönyi Lajos, Domby Ede, Takács Károly, Vadnay László összetételű csapat a gyorstüzelő pisztoly csapatversenyén szintén aranyérmet szerzett, Balogh Ambrus pedig sportpisztolyban a bronzéremért léphetett dobogóra.
* 1956. július 1–8. között megrendezett nagypályás női kézilabda-világbajnokságon a román válogatott, soraiban három háromszékivel – a szentgyörgyi Radó Ilonával, a kovásznai Ugron Jozefinával és a teleki Nagy Irénnel – aranyérmet szerzett, míg a magyar válogatott – Antal Erzsébet, Bödő Edit, Dedrák Rozália, Durián Jolán, Furman Lászlóné, Gorencz Hedvig, Hámori Ilona, Holecz Gabriella, Lehoczki Mária, Mák Mária, Molnár Mária, Simon Gizella, Simonek Lidia, Teleki Hilda, Tramita Mária – bronzérmes lett.
* Az 1960. július 6–10. között sorra került első labdarúgó Európa-bajnokságon a magyar válogatott nem szerepelt a döntőkön, ennek ellére két magyar játékos is – Molnár Pál és Novák László – érmet szerzett, bronzérmet a csehszlovák válogatottal, miután a kisdöntőben csapatuk diadalmaskodott: Csehszlovákia–Franciaország 2–0. A döntőben. Szovjetunió–Jugoszlávia 2–1.
* 1967. július 7–9. között lebonyolított szabadfogású birkózó Európa-bajnokságon két magyar érmest jegyeztünk: Bajkó Károly bronzérmet nyert Magyarországnak, Balló Ferenc pedig ezüstérmet Romániának.
* 1970. július 4-én utazott a Sepsiszentgyörgyi Olt női kézilabdacsapata a B-osztályért kiírt selejtezőre. Ellenfelekként az Aradi UTA, a Kolozsvári Porcelán és a Medgyesi Rekord várta a szentgyörgyi csapatot: Mezei Márta, Kozma Éva, Pappné Bálint Irén, Mátyás Rozália, Csűrös Mária, Berszán Klára, Szakács Ibolya, Daczó Irén, Hegyesi Klára, Gáll Teréz, Ráduly Vera, Sebestyén Anna, Ruzsa Gizella, edző: Csoma Sándor.
* 1976. július 9-én ért véget Sepsiszentgyörgy városi asztalitenisz-bajnoksága – akkor még ilyen is volt, akkor a sporttanács még a sporttal is foglalkozott –, mely tizenkét csapatot állított az asztalok mellé. A bajnokság végeredménye: 1. Autósport 22 ponttal, 2. Egyesülés I. 21 p., 3. Electro II. 19 p., 4. Pénzügy I. 18 p., 5. Electro I. 16 p., 6. Textil 15 p., 7. Árkos 15 p., 8. Pénzügy II. 13 p., 9. Egyesülés II. 11 p., 10. 1-es sz. Líceum 8 p., 11. Prolact 5 p., 12. Akarat 2 pont.
