Esterházy János harmadszori kivégzése

A boldoggá avatás szándékának megerősítésé­ben fontos szerepe lehet majd Ivan Gasparovic szlovák államfőnek, aki szellemi elődjéhez, Gustav Husakhoz, az ideiglenes szlovák kormány képviselőjéhez hasonlóan Esterházy Jánost Hitler bérencének és a fasizmus hívének titulálta.
Utóbbinak alkalma volt – gróf Esterházy János még élt –, hogy azt a férfiút, aki a legtöbbet (a szlovák politikusokhoz mérten különösen sokat) tett a demokratikus Szlovákia megszületéséért, letartóztassa, utána "át­passzolta" a KGB-nek, mely koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélte. Eközben a honi csehszlovák hatóságok 1947-ben halálra ítélték. A szovjet hatóságok a magyar politikust 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Ezek "nagylelkűen" elnöki kegyelemben részesítették, s a halálbüntetést életfogytiglanra, majd huszonöt évre változtatták.
Alkalma lett volna, hogy szervezett segítséggel külföldre meneküljön, amit visszautasított, mondván, hogy ő nem bűnös. Ezzel a gesztussal maga is aláírta a halálos ítéletét. 1957. március 8-án a morvaországi Mirov börtönben meghalt. Tetemét hozzátartozóinak nem adták ki, tömegsírban nyugszik a kommunizmus többi áldozatával együtt.
Gróf Esterházy János emberi nagyságát egész élete, cselekedetei és mindenkori magatartása példázza. Az 1920-as évek közepétől a felvidéki magyarok visszaszorítása ellen lépett fel. 1935 után Kassa képviseletében a csehszlovák parlament tagja. Szlovákia és Kárpátalja számára – az országrész akkor Csehszlovákiához tartozik – autonómiát követel. Beneš miniszterséget ajánlott neki, de ezt csak akkor vállalta volna el, ha orvosolják a magyarság sérelmeit. A trianoni békeszerződés revíziójának híve, ami természetes, hiszen a wilsoni elvek semmibevételével színmagyar területeket csatoltak Cseh­szlovákiához.
Ivan Gasparovic az újabb "halálos ítéletét" is azért fogalmazta meg, mert gróf Esterházy János 1939-ben a Kassára bevonuló magyar csapatokat személyesen fogadja. Ezért titulálja hitleristának és fasisztának. Gróf Esterházy János 1939-ben üdvözölte a szlovák állam kikiáltását. A nemzetiszocializmus elveit elvetette. A háború éveiben zsidók, lengyelek, csehek, szlovákok százainak életét mentette meg, segítette őket, hogy Nyugatra meneküljenek. A Gestapo üldözte és internálta.
Akárcsak Gustav Husak és manapság Ivan Gasparovic.