A helyi szervezők egyelőre más tiltásról nem kaptak hivatalos értesítést, így az elképzelés szerint a terveknek megfelelően zajlik majd a tisztelgés a Madridban elhunyt magyar író előtt. Az újratemetés budapesti szervezői mára ígértek részleteket a szállítás és temetés körülményeiről.
Az 1953-ban Madridban elhunyt íróra emlékezők délelőtt tíz órától helyezhették el virágaikat a koporsónál, amely előtt díszőrség is tisztelgett. Nyirő József ravatalánál lerótták kegyeletüket az író dédunokái is. Tisztelgett a Magyar Írószövetség küldöttsége, a delegációt Szentmártoni János, a szövetség elnöke vezette. A ravatalnál kora délután három óráig helyezhették el a koszorúkat az emlékezők, ezt követően A székely apostol címmel konferenciát tartottak a Magyar Írószövetség székházában.
A konferenciát Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Bevezető előadásában rámutatott arra, hogy nincs olyan ország, ahonnan annyi kiművelt emberfőt üldözött el a 20. század két nagy pusztító izmusa, a nácizmus és kommunizmus, mint amennyit Magyar­országról. A politikus példaként Wass Al­bertet, Tordas Tibort, Határ Győzőt, Püski Sándort és Gombos Gyulát említette. "Magyarországon a magyar hagyományok és a magyar észjárás szerinti írás­művészet és művelődés mind a Rákosi-, mind a Kádár-korban tiltott irodalomnak minősült" – vélekedett, hozzátéve, emiatt a magyar közönség nem ismerhette meg olyan írók műveit, akiknek ma megingathatatlan helye van a magyar szépirodalomban, közoktatásban. Lezsák Sándor szerint ilyen Nyirő József is. "Az újratemetés alkalmat ad újrakezdésre, újraértékeléshez, újraszületéshez is" – szögezte le Lezsák, hozzátéve, hogy Nyirő József újratemetése jelképesen is lezárja száműzetését.
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár előadásában négy erdélyi író, Ta­mási Áron, Wass Albert, Bánffy Mik­lós és Nyirő József életútját hasonlította össze. Fel­idézte, hogy a II. világháború és a század második fele szétzilálta és megölte mind a négy írót, valamennyiüket a szülőföldjüktől távol érte a halál. Csak ezután térhettek haza: elsőként Tamási Áron, majd Bánffy Miklós, Wass Albert, utolsóként pedig a mostani újratemetéssel Nyirő József "fenyvesei, forrásai közé". A konferencián Medvigy Endre és Pomogáts Béla irodalomtörténész, Mács József felvidéki magyar író, szerkesztő, Lakatos Mihály író, Tari István költő, író, Hegedűs Imre János és Márkus Béla irodalomtörténész; Skul­téty Csaba író, Bertha Zoltán irodalomtörténész, kritikus és Vári Fábián László költő tartott még előadást.
Időközben az is kiderült, hogy a román vasúti társaság a bukaresti külügyminisztérium felszólításának tett eleget, amikor megtiltotta, hogy Nyirő József hamvait vasúton szállítsák Románia területén – közölte kedd este az RTV hírtelevíziónak nyilatkozva Antonel Tudose, a román közlekedési minisztérium tanácsosa. Az újratemetés budapesti szervezői tegnap nem nyilatkoztak arról, hogy milyen módon hozzák haza az írót, ezzel kapcsolatosan csütörtökön közölnek részleteket. Székelyudvarhelyen már ma megkezdődik a Nyirő előtti tisztelgés, az íróról készült fényképekből nyílik kiállítás a székelyudvarhelyi Kováts fényképészcsalád műtermében.(MTI)

Nyirő-ügy az Orbán–Ponta találkozón?

Nincs napirenden magyar–román kormányfői találkozó – fejtette ki Szijjártó Péter, a magyar miniszterelnök szóvivője, válaszul Mircea Duşă, a román kormány parlamenti kapcsolatokért felelős miniszterének nyilatkozatára, aki az Agerpres központi hírügynökségnek jelentette: június elseje körül találkozik egymással Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök, ezen a megbeszélésen pedig tisztázhatják a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket. Duşă szerint a két kormányfő találkozója jó alkalom lesz azoknak a budapesti vádaknak a tisztázására is, amelyek szerint Románia megsérti a kisebbségi jogokat. Szijjártó Péter a román hírügynökségi jelentéssel kapcsolatban közölte, hogy Victor Ponta június 1-jére több európai miniszterelnököt is meghívott Bukarestbe, a tanácskozás napirendjén a kohéziós alapok jövője szerepel, tekintettel arra, hogy tartanak a viták az Európai Unió következő többéves pénzügyi tervéről. A kohéziós források Magyarországnak különösen fontosak, mivel ezek jelentősen hozzájárulhatnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. "A magyar miniszterelnök ezért részt vesz a bukaresti találkozón. Kétoldalú találkozó a román miniszterelnökkel nem került szóba" – olvasható Szijjártó Péter tájékoztatásában.