A nap és a holdsarló a székely közösség pecsétjében címmel tartott előadást Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus a november 22–24. között Kijevben megrendezett IV. Nemzetközi Pecséttani Konferencián.
Az Ukrán Tudományos Akadémia (UTA) Történelmi Intézete és az M. Sz. Hrusevszki Régészeti és Forráskutató Intézete által szervezett, a Seremetyev Múzeum és az Ukrán Heraldikai Társaság által támogatott rendezvény az eddigi északi pánszláv konferenciákhoz képest dél felé, a nyelvhatárokon át nyitott. A korábbi ukrán, orosz, fehérorosz és lengyel résztvevőkön kívül – akik anyanyelvükön mutatták be előadásukat, s a többiek értették azt – idén Romániából és a Moldovai Köztársaságból is hívtak előadókat. Utóbbit Silviu Andrieş-Tabac, az állam heraldikusa (nemrég létrehozott tisztség a köztársasági elnöki hivatalban) képviselte, oroszul mutatta be a moldovai nagybojárok pecsétjeit. A romániai heraldikusok angol nyelvű előadással készültek, végül a vetített képek mellett a moldovai kolléga orosz tolmácsolásával románul ismertették a készített anyagot. Tudor-Radu Tiron bukaresti heraldikus a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem címertani kutatóprogramjának képviseletében a Máramaros vármegyei öt koronaváros (Máramarossziget, Hosszúmező, Huszt, Técső és Visk) 1701-ből származó közös pecsétjéről értekezett. Két város címerében bölényfej lévén, ezt összevetve más történelmi adatokkal, arra a következtetésre jutott, hogy Moldova címerében az őstulokfej eredete a máramarosi királyi vadászatokban keresendő, és Dragoş vajda révén került Moldovába.
Szekeres Attila István, a Székely Nemzeti Múzeum képviseletében a csillag, később a nap és holdsarló párosának előfordulását vonultatta fel 1490-től kezdve napjainkig, néhány fontosabb időpontot kiemelve. Minekutána a régi székely címer kardot tartó páncélos karja mint fő címerkép kíséretében a csillag és holdsarló megjelent a jelképeken, 1580-tól a nap és holdsarló párosa jelen van Erdély címerében. 1659-ben a szászsebesi országgyűlésen törvénybe foglalták, a székely rendi nemzet pecsétje „Sigillum nationis Siculicae” körirattal a nap és holdsarló legyen. 1765-ben a Mária Terézia királynő által nagyfejedelemségi rangra emelt Erdély címerében szintén ott találjuk a napot és holdsarlót – a székelyek képviseletében. Az osztrák–magyar kiegyezést követően Erdély címerét – a nap és holdsarló párosával – ott találjuk a Magyar Királyság középcímerének negyedik mezejeként, majd az első világháborút és a trianoni szerződést követően a Keöpeczi Sebestyén József által alkotott kikerekedett Román Királyság címerében, végül a mai Románia 1992-ben, a parlament által elfogadott címerében. Így, közvetve bár, de a székely jelképek benne vannak Románia címerében.
A kiemelteken kívül a konferencián 27 ukrajnai, 9 fehéroroszországi, 8 lengyelországi és 4 oroszországi kutató adott elő. Az Oleg Odnorozsenko, Vitali Perkun, Olekszij Seremetyev és Olexandr Alfiorov által szervezett konferencia résztvevői az Ukrán Nemzeti Történelmi Múzeumban megtekintették Az ukrán pecsét 1000 éve című, japán mintára kialakított, érintőképernyős keresővel, nagyítási lehetőségekkel ellátott, igen korszerű pecsétkiállítást, a Seremetyev Múzeumot és a barlangkolostort.
