Az Európai Unió a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón tegnap parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, egyben megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal a vízumkötelezettség enyhítéséről. Ugyanakkor, mint az várható volt, elmaradt a társulási megállapodás aláírása Ukrajnával.
Iurie Leanca moldovai miniszterelnök történelmi pillanatnak nevezte az eseményt. Meggyőződését fejezte ki, hogy egy napon „országát biztosan beviszi az Európai Unióba”. Giorgi Margvelasvili grúz elnök beszédében az EU kaukázusi, az orosz–grúz határon tevékenykedő megfigyelői küldetésének jelentőségét emelte ki.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a társulási megállapodást Grúziával és Moldovával jövőben fogják aláírni. „Gazdaságaink szorosabban fognak kötődni egymáshoz, szinte valamennyi vámkorlátozást megszüntetünk” – mondta. Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke gratulált a grúz és moldovai vezetők „elszántságához, bátorságához és politikai akaratához”, hangsúlyozva, hogy az EU tiszteletben tartja a két ország szuverenitását.
El a kezekkel Ukrajnától
Ukrajna tegnap elzárkózott attól, hogy aláírja a társulási megállapodást és a szabadkereskedelmi egyezményt az EU-val, viszont a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzítették: Kijev és Brüsszel továbbra is elkötelezett a társulási szerződés megkötése mellett. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök az EP elnökéhez írt levelében jelezte, hogy a visszalépés indoka az orosz nyomásgyakorlás és az ukrán kereskedelmi forgalom veszteségei. Viktor Janukovics ukrán elnök tegnapi vilniusi sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna gazdasági és pénzügyi támogatást vár az Európai Uniótól, mielőtt aláírná vele a tervezett társulási szerződést. Újraindítanák az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, valamint EU-s segítségre számítanak az ukrán gázvezetékek modernizálásában, és elvárják a bizonyos ukrán exporttermékeket sújtó kereskedelmi korlátozások feloldását.
José Manuel Barroso elutasította Ukrajna és Oroszország korábbi felvetését, miszerint rendezzenek háromoldalú tárgyalásokat Kijev, Moszkva és Brüsszel között az EU és Ukrajna közeledéséről. Szilárdan kijelentette: kétoldalú megállapodásba nincs beleszólása, főleg nincs vétójoga egy harmadik félnek. Az EU vezetői hangsúlyozták: az EU–ukrán társulásból Oroszország is hasznot tudna húzni, mivel az az egész régió gazdasági fejlődésére pozitív hatással lenne. A társulási megállapodás aláírását Ukrajnával a jövő év elején Brüsszelben tartandó EU–Ukrajna csúcstalálkozóra halasztották.
Sokan úgy vélik, hogy Kijev mostani visszalépése hosszú hónapokra, akár évekre visszavetheti nemcsak Ukrajna integrációját, de az egész keleti partnerségi program lendületét. A lengyel–svéd kezdeményezésű keleti partnerség az unió huszonnyolc tagjára és hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra terjed ki.
Provokátorok a kijevi EU-párti tüntetésen
Az ukrán fővárosban a vilniusi csúcstalálkozó lezárulta után sem maradtak abba a tüntetések. Kora délután még rendzavarás nélkül tüntettek egymás mellett a Függetlenség terén a sztrájkoló egyetemisták és az Európai téren a kormányzó Régiók Pártjának hívei. Annak ellenére nem történt incidens, hogy a rendőrök nem kerítették el a két demonstrációt egymástól. A kormánypárt alternatív megmozdulásán becslések szerint mintegy tízezren vettek részt. A demonstrálók jórészt vidékről érkeztek a fővárosba, kezükben nemzetiszínű lobogókat és a kormánypárt zászlóit tartották. Nem sokkal azután viszont, hogy véget ért a Régiók Pártjának demonstrációja, megjelentek a téren a rohamrendőrök. Az európai uniós társulási megállapodás aláírásáért egész nap tüntetők létszáma délutánra becslések szerint megközelítőleg húszezerre emelkedett. A késő délutáni órákban provokátorok vegyültek a kijevi EU-párti tüntetők közé, sokan tartottak attól, hogy estére erőszakba fordul a főként diákok részvételével tartott megmozdulás. Helyszíni beszámolók szerint rekordszámú, mintegy ötezer sportos kinézetű, vélhetően fizetett provokátor gyűlt össze az ukrán főváros központjában. A rendőrök tehetetlenek voltak, állítólag őket is megtámadták.
