A Sepsiszentgyörgyön bemutatott tárlat székelyföldi „turnén” vesz részt, Jankovics Marcell pazar illusztrációs sorozatát öt városba viszik el. A főként rajz-, illetve animációs filmjeiről ismert művész Sebestyén Gyula néprajzkutató eposzát illusztrálta, az 1925-ben megjelent kötet címe Gesta Hungarorum – A magyar hősmondák öt könyve, a rajzokkal bővített kötet várhatóan hamarosan megjelenik. A Lábas Házban házigazdaként Damokos Csaba köszöntötte a vendégeket, majd Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója méltatta Jankovics művészetét.
Vargha Mihály megjegyezte, ezt a kiállítást a Gyárfás Jenő Képtárban képzelték el, ám annak felújítása elhúzódik. Jankovics Marcell az az ember, folytatta, aki a 21. században is megmaradt reneszánsz beállítottságúnak, bizonyítva, hogy nemcsak a vonalhoz, a ritmikához ért, hanem otthon van a magyar történelem, mitológia és néprajz világában is. Illusztrált meséiből a Duna Televízió képernyőjén lehetett tanulni tőle, de ez a tárlat is azt bizonyítja, borzasztóan fontos nála a műgond, a mai rohanó világban van ideje és türelme ilyen munkákat alkotni, így ezek a „manualitás győzelméről” beszélnek. A művészetnek meg kel találnia „a visszafelé vezető utat”, a kézzel való ábrázolás nem leértékelődik, hanem kezd visszatérni – magyarázta Vargha Mihály. Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója úgy fogalmazott, a „magyarság erős végvárába” hozták Jankovics azon grafikáit, amelyek Trianonig mutatják be a magyar történelmet.
Jankovics Marcell éppen filmet forgat, így videoüzenetben üdvözölte a tárlat látogatóit. Noha ő maga nem, de „a jobbik fele” Székelyföldre érkezett, ugyanis Szent Istvánról készít négy­részes dokumentumfilmet, régi vágya látszik valóra válni: isme­ret­terjesztő filmet készíthet magyar szen­tekről. A verses nagyeposz nagy­részt mitológia, a hozzá készített illusztrá­ciókon fel­lelhetőek „kis tudóskodó játékok”, illetve sok „mögöttes szándék” – ma­gyarázta. Jankovics Marcell sze­rint a magyarok számára az a legfontosabb, hogy „csináljanak gyermeket”, ezt a nézetét még apácáknak és katolikus papoknak is kifejtette, mert mint mondta, nem hisz a cölibátusban.
A „géniusz” kiállításáról Balázs József festőművész beszélt, kiemelvén: Jankovics „kedvenc embere és művé­sze, de legkedvencebb rajzfilmese”, szerin­te ő a világ legjelentősebb rajzfilmes alkotója, polihisztor. Mostani illuszt­rációi a lényegről szólnak, a legfontosabbat emelik ki a szövegből, az ötven képpel a magyar mitológiát tár­ja elénk. Jankovics Marcell magyarul érző, gondolkodó ember – aki ezt ér­vényre tudja juttatni művészetében – vélekedett Balázs József.