A látogató kiszabadíthatja a börtönből Török Bálint egri várkapitányt, zsírkrétával végigkövetheti a kőtábla várrajzát, különböző ábrákat, történeteket állíthat össze óriáskirakón, énekelt versek és vetített képek által ismerkedhet történelmi korokkal.
Mindez nem valami játékbarlang, hanem a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és az egri Dobó István Vármúzeum közös vándorkiállítása, amelyet csütörtökön nyitottak meg a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
A Székely Mikó Kollégium két VI. osztálya már a megnyitó előtt birtokba vette az interaktív tárlatot, amit lehetett, kipróbáltak, fülhallgató segítségével meghallgattak a diákok, és egymást kérdezték: mit olvastál Gárdonyi Gézától? Az Egri csillagokat hányszor? És tudtad-e, hogy nem is Gárdonyi néven született, hanem Ziegler Sándor fiaként? Többen egyszerűen nem hitték, hogy valóban eredetiben látják íróasztalát, írógépét, pipáját, könyvespolcát, fotelét, mások abban kételkedtek, hogy Gárdonyi saját kezű írását olvassák egy-egy kéziraton. Az pedig különös derültséget okozott, amikor próbálták utánozni a tibetűket, Gárdonyi Géza maga alkotta, negyvenegy jelből álló titkosírását.
Lakatos Mihály, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi központjának igazgatója Gárdonyi Géza életét ismertette röviden, Szonda Szabolcs, a megyei könyvtár igazgatója az olvasás öröméhez, élményéhez hasonlította a kiállításon való részvételt, Szarka Gábor, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja pedig azt hangsúlyozta, Gárdonyi Géza életműve magyar nemzeti kincsünk része, műveinek olvasása által a nemzeti összetartozás erősödik meg bennünk.
Ebben a rendkívüli irodalmi műhelyben eredeti kiadásban mutatják be az Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai és Ida regénye köteteit, és amire a látogató a kiállítást megtekinti, az az érzése, hogy vele együtt visszafordult az idő kereke.
