Markó Attila ellen – a res­titúciós hatóság kártérítési bizottságának másik hét volt tag­jával együtt – hivatali vissza­élés gyanújával emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. A vádirat szerint 85 millió euró kárt okoztak az államnak az­által, hogy a piaci értéknél jelentősen magasabb kártérítéseket ítéltek meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A politikus korábbi nyilatkozataiban ártatlan­nak mondta magát és kifejez­te reményét, hogy Budapest nem adja ki. Ki­fejtette: nem bízik a román igazságszolgáltatásban, miután a sepsiszentgyörgyi Szé­kely Mikó Kollé­gium visszaszolgáltatása miatt tavaly három év felfüggesztett börtönre ítélték, és visszaállamosították a református egyház iskolaépületét.
Markó Attila nehezményezte, hogy a Bica-ügyben – bár bebizonyította, hogy nem vett részt azon az ülésen, amelyen a korrupciógyanús kártérítésről döntött a bizottság – hónapokon át hiába kérte, ejtsék az ellene felhozott vádat: ezt a korrupcióellenes ügyészség csak a múlt héten tette meg, amikor a második kártérítési ügyben kérte az RMDSZ-politikus letartóztatását a bíróságtól. Markó Attila a Transindex portálnak adott nyilatkozatában jelezte: nem fellebbezi meg az előzetes letartóztatását elrendelő bírósági határozatot, mivel lejárt az ügyvédjével a nyomozati szakaszra kötött korábbi szerződése, és nincs pénze újabb jogi képviselőt szerződtetni.
A nemzetközi körözés nyilvánosságra hozatalát követően a Krónika megkeresésére a magyar Igaz­ság­ügyi Minisztérium közölte: nem érkezett sem megkeresés, sem értesítés Markó Attila ügyében a bu­dapesti szaktárcához. „Amennyi­ben Markó Attila ellen európai elfogatóparancsot adnak ki, annak teljesítéséről a döntés a Fővárosi Tör­vényszék hatáskörébe tartozik, az Igazságügyi Mi­nisztérium csak adminisztratív, közvetítői feladato­kat lát el” – áll a minisztérium közleményében.