A magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén – jelentette ki Szijjártó Péter magyarországi külgazdasági és külügyminiszter tegnap, miután korábban megtiltotta a magyar diplomatáknak a részvételt a december 1-jei román megemlékezéseken. Hangoztatta, hogy furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon, ezért megtiltotta minden külképviseleten dolgozó magyar diplomatának és mindenkinek, aki a külügyminisztériumban dolgozik Budapesten, hogy részt vegyen akár Magyarországon, akár külföldön rendezendő román nemzeti ünnepi alkalmakon.
A román külügyminisztérium a Digi 24 hírtelevízióban reagált a budapesti döntésre. „Egy ilyen döntést nehéz megérteni, annál is inkább, mivel egy ország értékei és nemzeti jelképei iránti tisztelet vitathatatlanul magának az Európai Uniónak és az atlanti közösségnek az alapértékei közé tartozik. Románia mindig is mélyen elkötelezett volt és marad ezen értékek tisztelete mellett” – hangoztatta a Digi 24-hez eljuttatott közleményében a bukaresti külügyminisztérium.
Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.
Három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását azonban már nem sikerült megakadályozniuk.