A bíróság az indoklás szerint azért utasította el a kérelmet, mert megkérdőjeleződött a dokumentumot benyújtó boszniai képviselő legitimitása. A hágai döntésben emellett az olvasható, hogy a felülvizsgálatot nem a hivatalos szervek kezdeményezték, mivel bea­dá­sáról eltért a háromtagú boszniai államelnökség tagjainak véleménye.
A hágai Nemzetközi Bíróság tíz éve felmentette Szerbiát mint államot a boszniai Srebrenicában véghezvitt népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól, de megállapította, hogy Belgrád megszegte azt a kötelezettséget, amelynek alapján meg kellett volna akadályoznia az ilyen cselekményeket a jugoszláv utódállamban. A Szarajevó beadványára indított eljárást lezárva az ENSZ-bíróság megállapította, hogy Srebrenica városánál, ahol 1995-ben csaknem 8000 boszniai muzulmánt gyilkoltak meg, népirtás történt. Az ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenica elfoglalása után, 1995 júliusában elkövetett mészárlások kimerítik a népirtás fogalmát, s azokat a boszniai szerb hadsereg tagjai követték el – állt az ítéletben. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A felülvizsgálatot az eljárás lezárásától számítva tíz éven belül lehetett kérelmezni, ez a határidő február 26-án járt le. Bakir Izetbegovićnak, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagjának kezdeményezését a tíz évvel ezelőtti ítélet felülvizsgálatára Belgrád és a boszniai szerbek egyaránt bírálták. A felülvizsgálati kérelem beadását nem támogatta az államelnökség szerb és horvát tagja.