Tűnődések alkonytájt címmel idén jelent meg Féder Zoltán mérnök és író legújabb könyve, amely a II. világháborús traumákat dolgozza fel. Valójában a Zsidók Háromszéken címmel 2006-ban a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadónál megjelent könyv folytatásáról van szó, amelyet az érdeklődők a Sugás Áruház földszintjén vásárolhatnak meg.
Féder Zoltán ismert személyiség Háromszéken, de azért nem árt feleleveníteni életét. Budapesten született 1931-ben, Sepsiszentgyörgyön nevelkedett, és itt végezte iskoláit. Itt élte át mint diák az 1944-es üldözések időszakát is. A Székely Mikó Kollégiumban érettségizett 1950-ben.
Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Agrártudományi Intézetben végezte, ahol 1955-ben mérnöki diplomát szerzett. 1955–77 között a Háromszék (majd Kovászna) Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon dolgozott. Előbb a kőröspataki kollektív gazdaság mérnöke, 1956-tól a Sepsi Rajoni Növényvédelmi Állomás vezetője, 1962–68 között a bardoci, majd baconi termelőszövetkezet mérnöke. 1968-ban alapító igazgatója az árkosi Agronómusok Házának, amelyet 1977-ig vezetett.
Ezen időszakban az Agronómusok Háza széles látogatottságnak örvendett, országszerte ismert volt, a műszaki ágban dolgozók itt tartották konferenciáikat, az igazgató pedig művészeket, alkotókat (festőket, szobrászokat) is meghívott, akik szívesen mentek, alkottak a konferencia időtartama alatt, munkáikat pedig odaadományozták a vendéglátó intézménynek.
Féder Zoltán 1977-ben emigrált, családjával az izraeli Rehovot városában telepedett le. 1978-tól az Országos Vulkáni Mezőgazdasági Intézet kutatómérnökeként dolgozott nyugdíjazásáig, ezt követően a kutatóintézet külső munkatársaként folytatta a korábban megkezdett szakmai, tudományos munkásságát.
Szakirodalmi közlései közül érdemes kiemelni, hogy társszerkesztője az Állattartástól az állattenyésztésig, illetve a Kovászna vármegye gyógynövényei című munkáknak, amelyeket az Agronómusok Háza adott ki. 1979-től tudományos munkásságának eredményei, dolgozatai az izraeli és külföldi szaklapokban – Haszáde, Seed Science and Technology, Acta Horticulturae – jelentek meg.
Publicisztikai esszéit 1968-tól a Megyei Tükör és az Új élet című romániai, majd 1984-től a tel-avivi Új Kelet közölte. Tel-Avivban Izraeli könyvtárakban címmel 2004-ben jelent meg az izraeli magyar nyelvű könyvekről, kiadványokról, valamint a Kárpát-medencében élt zsidó közösségek történelmével foglalkozó munkákról szóló kétrészes bibliográfiája.
A fentiekből kitűnik, hogy számtalan tudományos írását magyar nyelven közölte, azon a nyelven, amelyet anyjától örökölt, és amelyen tanulmányait folytatta. Írásaival nemcsak tanított, hanem hozzájárult a magyar nyelv ápolásához is. Épp ezért ajánlom frissen megjelent kötetét a háromszéki olvasók szíves figyelmébe, és nem csupán azoknak, akik ismerik és tisztelik a megyénkből elszármazott Féder Zoltánt. Habár végleges földi otthonra ősei földjén lelt, úgy érzi, hogy az itthon maradt magyarsághoz is tartozik.
Veres Ibolya, Uzon
