Tűnődések alkonytájt címmel idén jelent meg Féder Zoltán mérnök és író legújabb könyve, amely a II. világháborús traumákat dolgozza fel. Valójában a Zsidók Háromszéken címmel 2006-ban a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadónál megjelent könyv folytatásáról van szó, amelyet az érdeklődők a Sugás Áruház földszintjén vásárolhatnak meg.
Féder Zoltán ismert személyiség Háromszéken, de azért nem árt feleleveníteni életét. Budapesten született 1931-ben, Sepsiszentgyörgyön nevelkedett, és itt végezte iskoláit. Itt élte át mint diák az 1944-es üldözések időszakát is. A Székely Mikó Kollégiumban érettségizett 1950-ben.
Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Agrártudományi Intézetben végezte, ahol 1955-ben mérnöki diplomát szerzett. 1955–77 között a Háromszék (majd Kovászna) Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon dolgozott. Előbb a kőröspataki kollektív gazdaság mérnöke, 1956-tól a Sepsi Rajoni Növényvédelmi Állomás vezetője, 1962–68 között a bardoci, majd baconi termelőszövetkezet mérnöke. 1968-ban alapító igazgatója az árkosi Agronómusok Házának, amelyet 1977-ig vezetett.
Ezen időszakban az Agronómusok Háza széles látogatottságnak örvendett, országszerte ismert volt, a műszaki ágban dolgozók itt tartották konferenciáikat, az igazgató pedig művészeket, alkotókat (festőket, szobrászokat) is meghívott, akik szívesen mentek, alkottak a konferencia időtartama alatt, munkáikat pedig odaadományozták a vendéglátó intézménynek.
Féder Zoltán 1977-ben emigrált, családjával az izraeli Rehovot városában telepedett le. 1978-tól az Országos Vulkáni Mezőgazdasági Intézet kutatómérnökeként dolgozott nyugdíjazásáig, ezt követően a kutatóintézet külső munkatársaként folytatta a korábban megkezdett szakmai, tudományos munkásságát.
Szakirodalmi közlései közül érdemes kiemelni, hogy társszerkesztője az Állattartástól az állattenyésztésig, illetve a Kovászna vármegye gyógynövényei című munkáknak, amelyeket az Agronómusok Háza adott ki. 1979-től tudományos munkásságának eredményei, dolgozatai az izraeli és külföldi szaklapokban – Haszáde, Seed Science and Technology, Acta Horticulturae – jelentek meg.
Publicisztikai esszéit 1968-tól a Megyei Tükör és az Új élet című romániai, majd 1984-től a tel-avivi Új Kelet közölte. Tel-Avivban Izraeli könyvtárakban címmel 2004-ben jelent meg az izraeli magyar nyelvű könyvekről, kiadványokról, valamint a Kárpát-medencében élt zsidó közösségek történelmével foglalkozó munkákról szóló kétrészes bibliográfiája.
A fentiekből kitűnik, hogy számtalan tudományos írását magyar nyelven közölte, azon a nyelven, amelyet anyjától örökölt, és amelyen tanulmányait folytatta. Írásaival nemcsak tanított, hanem hozzájárult a magyar nyelv ápolásához is. Épp ezért ajánlom frissen megjelent kötetét a háromszéki olvasók szíves figyelmébe, és nem csupán azoknak, akik ismerik és tisztelik a megyénkből elszármazott Féder Zoltánt. Habár végleges földi otthonra ősei földjén lelt, úgy érzi, hogy az itthon maradt magyarsághoz is tartozik.
Veres Ibolya, Uzon
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
