A Várnegyed Galéria kiállítása két Keresztút-sorozatot mutat be: az 1934-ben született Imets László 15 képe, valamint Plugor Sándor (1940–1999) 14 alkotása látható. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a megnyitón elmondta: a mai nap ősbemutató, az anyag így egyben Magyarországon még nem volt látható. „Van-e az egyetemes művelődéstörténetben többet ábrázolt jelenet a Passiónál, többet idézett vagy kiadott mű a Bibliánál, erőteljesebb szimbólum, mint a kereszt” – fogalmazott, kiemelve: néhai Plugor Sándor és Imets László erdélyi művész azt tanúsítja, hogy lehetett még a 20. században is hiteles művészetet csinálni. Hozzátette: az autentikus művészet úgy láttat, ahogy maga a bibliai kinyilatkoztatás: szembenéz a világ bonyolultságával – a sötétséggel éppúgy, mint a fénnyel, a megváltottság hiányával épp­úgy, mint a megváltottsággal, a pokollal éppúgy, mint a paradicsommal. „Ez egy keresztény sajátosság. Hiszen az inkarnáció következtében a kereszténység nyitott a világra és az emberi tapasztalat egészére. Nem tudni, hogy hol találjuk meg az elrejtőzött Krisztust” – fogalmazott. Arról beszélt, hogy a témához illik a legegyszerűbb ábrázolás, a fekete-fehér, a grafika vagy a fametszet. „Ez az ábrázolásmód lényegében ragadja meg az Isten titkát” – mondta a szülei – Németh Géza református lelkész és Kriza Judit vegyészmérnök – gyűjteményéből származó művekről szólva. „Nagypéntek szörnyű pokoljárás, és ezt nem szépítik ezek az alkotások, hanem éppen ellenkezőleg, megrendítően megelevenítik nagypéntek poklát” – fogalmazott, hozzátéve: „köszönjük Plugor Sándornak és Imets Lászlónak ezeket a felkavaróan őszinte alkotásokat, mert csak így juthatunk el a vigasztaláshoz, húsvét öröméhez, a feltámadáshoz”.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a galéria hagyományosan megrendezett ünnepi kiállításáról szólva kiemelte, hogy a Várnegyed Galéria méltó módon emlékezik meg a feltámadásról, a húsvétról, s jelentős értékközvetítő szerepet vállal. „Hiszen korunkban, amikor kulturális gyökereinket, identitásunkat, a keresztény identitást ezer oldalról tépázzák, akkor különösen hangsúlyossá válik, hogy ilyen ünnepi időszakokban a művészet megerősítő segítségéhez forduljunk” – mondta, hozzátéve, hogy ez a segítség felértékelődik, amikor a határon túli művészvilágból érkezik. Arról a törekvésről beszélt, hogy a magyar nemzeti kulturális kánon minél inkább egészüljön ki a méltatlanul elhallgatott határon túli művészek alkotásaival és életpályájával.