A gazdasági-pénzügyi újság a román és a magyar statisztikai hivatal, valamint az Eurostat adatai alapján hasonlította össze a béreket, eszerint Romániában a közhivatalnokok átlagban nettó 3320 lejt kerestek januárban, magyarországi társaik pedig 3113 lejt, miközben Romániában az egy főre jutó GDP 7 600 euró, míg Magyarországon 11 200 euró. Magyarországon a havi nettó átlagbér is magasabb, mint Romániában – állapították meg. A romániai közhivatalnokok átlagban 44, a magyarországiak csak 18 százalékkal keresnek többet az országos havi nettó átlagbérhez képest. A lap által megszólaltatott elemzők szerint a román közszféra „anomáliája”, hogy a dolgozók béreit nem kötik teljesítménymérésekhez, ráadásul vannak olyan szektorok, ahol túl kevés közalkalmazottnak kell elvégeznie sok munkát, másutt viszont túl sokan vannak. Romániában több mint 1 millió személy dolgozik a közszférában, és a kormány júliustól újabb jelentős béremeléseket tervez. Egyébként a versenyszféra bizonyos ágazataiban, így az IT-szektorban és a telekommunikációban is enyhén magasabbak a bérek Romániában, mint Magyarországon, ami a romániai akut munkaerőhiánnyal magyarázható. (Maszol)
RÉMEKET LÁT? Liviu Dragnea SZDP-elnök szerdán este egy tévéműsorban úgy nyilatkozott: létezik egy terv a kormány elhiteltelenítésére, illetve arra, hogy még az év vége előtt kikényszerítsék az Európai Bizottságból a prognózison alapuló túlzottdeficit-eljárást, arra alapozva, hogy a kormány nem tudja tartani a hiánycélt. Dragnea nem mondta, hogy ki állhat a terv mögött, de üzent nekik: „Nem akarok feltételezésekbe bocsátkozni, de azt üzenem azoknak, akik kiagyalták ezt a tervet, hogy ha folytatják, akkor nyíltabban fogunk beszélni. És a legfelsőbb szinten fogunk beszélni, vagyis ne higgyék, hogy a második vagy a harmadik szintről beszélünk.” Viorel Ştefan pénzügyminiszter, aki maga is ott volt a stúdióban, elmondta: a legsúlyosabb dolog, amihez a túlzottdeficit-eljárás vezetne, az európai uniós források leállítása lenne. (Antena3)
PONTA AZ M1-EN. Az 1989. utáni új demokráciákban a politikai hatalom mellett kiépült egy párhuzamos, államszerű hatalmi rendszer, amely Romániában civil szervezetekből áll, más államokban egyetemekből vagy „másféle struktúrákból” – jelentette ki Victor Ponta volt kormányfő az M1 aktuális csatornának adott interjújában, amelyben – idézve egy korábbi nyilatkozatát – arról kérdezték, mekkora befolyással rendelkezik Soros György magyar származású amerikai üzletember a térségben. Arra a felvetésre, hogy egyesek szerint a „Soros-féle hálózat” közvetve vagy közvetlenül szerepet játszott a megbuktatásában, azt felelte: „vannak ilyen jelek”. A külföldi egyetemek ügyében elfogadott magyarországi törvénymódosításról elmondta: miniszterelnökként minden felsőoktatási intézményt támogatott, ám minden oktatási intézménynek be kell tartania azt az elvet, hogy nem politizál. Ponta úgy gondolja, hogy a Magyarországra vonatkozó döntéseket Magyarországon, a Romániára vonatkozókat Romániában kell meghozni, de cáfolta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem betiltásáról felröppent híreket. (MTI)