Az Oroszország ellen bevezetett európai büntető intézkedések feloldása csakis a kelet-ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodások végrehajtása esetén lehetséges – jelentette ki Angela Merkel német kancellár, miután tegnap Szocsiban megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A közös sajtótájékoztatón Merkel rámutatott, hogy nem történt haladás a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében. Az orosz elnök szerény eredményekről beszélt.
Putyin kiemelte: Oroszország és Németország egyaránt megerősítette, hogy az összes érintett félnek be kell tartani a minszki megállapodásokat, és hogy nincs alternatívája a normandiai formátumnak. Kifejezte reményét, hogy abban Franciaország a választások után is fenntartja szerepét. Nem lehet új célokat kitűzni a régiek teljesítése nélkül – mondta. A német kancellár ugyancsak arról szólt, hogy nem célszerű új megállapodást kötni. Amíg arról beszélt, hogy előbb biztosítani kell Ukrajna hozzáférését a saját államhatárához, és azután kell hozzákezdeni a politikai rendezéshez és a helyi választások megszervezéséhez, Putyin annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Kijev közvetlen párbeszédbe bocsátkozzon a szakadár köztársaságok vezetőivel. Merkel elvetette annak lehetőségét, hogy Kelet-Ukrajnában egy ENSZ-misszió vegye át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szerepét, és hangoztatta, hogy utóbbiaknak minden támogatást meg kell kapniuk. Putyin hangsúlyozta, kárt okozott a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek az EBESZ-megfigyelő halála.
Putyin – ugyancsak az ukrajnai válsággal kapcsolatban – kijelentette, a világ közvéleményének nincs joga elfeledni a három évvel ezelőtti odesszai tragédiát, amikor ukrán nacionalisták orosz ajkú tüntetőkre rágyújtották a szakszervezeti székházat. Az incidensnek 48 halálos áldozata volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tetteseket még mindig nem vonták felelősségre.
A német kancellár közölte, a tárgyaláson a csecsenföldi melegek jogainak biztosítására kérte Putyint, miután a sajtóban jelentések jelentek meg a csoport tagjainak üldöztetéséről. A német kancellár hangoztatta a civil szervezetek és a gyülekezési jog fontosságát, és szót emelt az Oroszországban a közelmúltban betiltott Jehova Tanúi egyház mellett.
Putyin elmondta, szóba került a Kreml elleni tüntetések ügye. Az orosz elnök szerint ezek résztvevőivel szemben a rendfenntartó erők a törvényes keretek között jártak el, és nagyobb önmérsékletet tanúsítva léptek fel, mint kollégáik az Európai Unióban.
A tavalyi amerikai elnökválasztás orosz hackerek által történt állítólagos megzavarását firtató kérdésre válaszolva Putyin hangoztatta, Oroszország sohasem avatkozik be más országok politikai életébe. Reményét fejezte ki, hogy ettől a többi állam is tartózkodik majd Oroszország esetében, történjék a beavatkozás akár közvetlenül, akár civil szervezeteken keresztül.
Merkel közölte, nem fél attól, hogy kívülről fogják majd befolyásolni a szeptemberi Bundestag-választásokat.
A tárgyalások során mindkét fél elítélte a vegyi fegyver Szíriában történt bevetését. Egyetértettek abban, hogy szükség van az történt incidens pártatlan kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére. Az orosz elnök hangot adott meggyőződésének, hogy az Egyesült Államok részvétele nélkül lehetetlen a szíriai válság hatékony rendezése. A német kancellár úgy vélekedett, hogy Moszkva és Berlin elmélyítheti együttműködését a terrorelhárítás terén.
Merkel konstruktív partnernek nevezte Oroszországot a G20 csoporton belül. Elsősorban azért találkozott Putyinnal, hogy előkészítse a csoport júliusi hamburgi csúcstalálkozóját.
