Háztűznézőben Sepsiárkoson

2017. május 10., szerda, Faluvilág

Semmiképpen sem a klasszikus háztűznézőről volt szó, hanem amolyan bő félnapnyi látogatásról, amelyen nemcsak mi szerettük volna látni, hogy mit és mekkorát lépett a községvezetés az esztendő lepergett közel négy és fél hónapjában, hanem a település egyik legnépesebb felekezetének, az unitáriusnak a főhatósága is, ugyanis látogatásunk idején püspökjárás volt a sepsiszéki községben.

  • Új aszfaltszőnyeg a községközpontban. Albert Levente felvételei
    Új aszfaltszőnyeg a községközpontban. Albert Levente felvételei
  • Mihály András: „Malommúzeummá menteném a hagyományt”
    Mihály András: „Malommúzeummá menteném a hagyományt”
  • Mentik a XVII. század elején emelt várfalakat. A szerző felvétele
    Mentik a XVII. század elején emelt várfalakat. A szerző felvétele
  • Árkosi Ürmösi-Incze népművész házaspár zene helyett énekkel köszönti a püspököt
    Árkosi Ürmösi-Incze népművész házaspár zene helyett énekkel köszönti a püspököt

 

Amikor a választó hasonlítgat
A lepergett esztendők látható és tapintható megvalósításait veszi olykor bonckés alá a vidéki honpolgár, s akkor dönt arról, hogy mit is végzett/végez éppen a községvezető egy-egy településen. Nem a legszerencsésebb helyzet, mert vannak olyan sikerek is, amelyek azonnal nem látszanak, de idő teltével meghozzák gyümölcsüket. Nem sarkigazság ez, de Árkoson most a jelenség egy típuspéldájával találkoztunk.
– No, ezt fényképezze le, szerkesztő úr – kiáltották az út szélén állók. – Hogy fel van túrva a falu, megszabadulunk a sártól, nem kell mosni a cipőt-csizmát!
S ezt követte a súlyosabb összehasonlítás: Árkos, az Árkos! Késéssel vált le a szomszédos Kőröspataktól, de behozza a lemaradást! Egy fiatalabb falulakó fülelt, s bekiáltotta: – Szép lesz a település, kocsma, lajbitépő és becsület­süllyesztő egy sincs a faluban! Igyon Szentgyörgyön az, akinek ihatnéka van!
Valóban biztató itt az utcakép. Ahol a közművesítés hálózata a földben van, jórészt aszfaltszőnyeg borítja az úttestet. Van olyan útszakasz, ahol már csak a koptatóréteg leöntése következik. Meg fog változni hamarosan a képe az egykori Felszegnek, a mai Benedek Elek utcának is, s az úttest melletti gyalogjáró már nem álom. Máthé Árpád polgármester elmondta, hogy legközelebbi feladatnak tekinti a sportbázis befejezését. Van olyan dolog is, ami valóban nem tapintható, de sok helybelit és nem helybelit – úgymond – sakkban tart: hogy folytatni kell és folytatni fogják azoknak a földterületeknek a fel/kimérését, melyek tulajdonjogi helyzete az egykori szénfejtés felszámolása révén tisztázódik/tisztázódott. Vasárnap, Gizella napján püspökjárás lesz – hozták a hírt a városba az árkosiak, a fiatalabbak már nem is emlékeznek, mikor volt az utolsó püspöki vizitáció Árkoson, a zsengék pedig most hallottak először róla.


Huszárbandérium a falukapuban
Szombaton a Székely Virtus Hagyományőrző Huszáregyesület díszes uniformisaiba öltözött da­liás árkosi fiatalok tették ünnepibbé, hangulatosabbá, magasztosabbá a falukapuban a püspöki vizitáció fogadását. Sokan legyalogoltak a faluból, kíváncsiak voltak a Magyar Unitárius Egyház püspökére és a vele érkező képviseletre, Bálint Benczédi Ferenc püspökre, Boros János főgondnokra, Pap Mária püspöki titkárra és Székely Kinga hitéleti és missziói előadó-tanácsosra. A köszöntőbeszédeket Barabás Géza gondnok és Bíró Attila lelkész mondta, a fogadáson tiszteletét tette Demeter Zoltán egyházköri felügyelőgondnok. A vizitációs küldöttséget a Várdombon levő közösségi ház előtt énekkel és kínálmációval fogadta az egyházközség keblitanácsa (presbitériuma), a nőszövetség, a fiatalság és a Régeni Áron vegyes felekezetű dalárda.
– Kérem, foglalja össze lapunk olvasói számára röviden, amit tudni kell az árkosi unitárius püspöki vizitációkról – kértük Bíró Attila tiszteletest.
– Árkoson az első jegyzett püspöki vizitációt 1693-ban tartották Almási Mihály püspök idejében, amikor az akkor gyakorlatban levő mezei kepézés körüli eljárásoknál szükséges szabályokat rendelték el. 1789 márciusában érkezett Árkosra a Lázár István püspök vezette Generális Vizitáció, amikor részletes jegyzőkönyv született a látogatásról. 1828-ban Körmöczi János püspök vezetésével érkezett bizottság, jegyzőkönyve értékes adatokat rögzít, s azt levéltárunk őrzi. A XX. században, az impériumváltás után került sor – 1933. augusztus 25-én – Boros György püspök látogatására. Szemrevételezték az egyházköz­ség fafaragóműhelyét, és meghallgatták a háború után rendbe rakott orgonát. 1966. november 11-én dr. Kiss Elek püspök nejével és Ürmössy Gyula esperessel együtt érkezett Árkosra. A vizitációt végző püspökre kellemes benyomást tett a lelkiismeretes és áldozatos tevékenységet kifejtő egyházközség. Egy elmaradt püspöki látogatásról is beszámolnak a jegyzőkönyvek. 1943-ban kellett volna Árkosra érkeznie a püspöknek, ám ez valószínű, a háborús helyzet miatt nem valósult meg. Az utolsó vizitáció időpontja 1984. május 30. volt, 33 évvel ezelőtt.
– Tudtunkkal volt egy nevezetes árkosi zsinat is, amelyen háromszéki származású püspököt és főgondnokokat választottak.
– Ez 1876-ban volt, amikor a püspöki állásra a királyi tanácsos főtisztelendő kilyéni Ferencz Józsefet, főgondnokoknak pedig két ugyancsak jeles háromszéki személyiséget, a főispán vargyasi Daniel Gábort és az egyetemi tanár Laborfalvi Berde Áront választották. Ez teszi nevezetessé számunkra az árkosi zsinatot.


Summázás ünnepi istentiszteleten
Az egyházközség javairól, a hivatalos vizsgálatok eredményeiről már templomi énekek, orgonaszó és ünnepi hangulat közepette esett szó. Jelenkori életünkre való ráhangoló bevezető beszédet mondott nt. Török István köri esperes, Bálint Benczédi Ferenc püspök pedig két bibliai példázatra – a várépítő Nehémiás történetére, valamint a megkezdett munkának és tevékenységnek a folytatására ösztönző-biztató János evangelistának egyik versére – építette a jelenleg 582 lelket számláló egyházközséghez szóló ünnepi beszédét. Szószéki szavaival jelezte, hogy itt és ma a léleknek háborúja zajlik, az igazi falak mellett a lélek falait kell megerősíteni, a megbocsátás, a szeretet és az összetartozás várát, mert a hit erejére talán soha nem volt annyira szükség, mint most. „Részünk van nekünk is a reformáció ünnepi évében” – hangzott el a templomban, miként arról is szó esett, hogy az unitárius egyház 2018-ban ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. Elhangzottak a vizitáció következtetései, tanácsai, s ami fontos, hogy, a kebli tanácsosok feladatukként vállalták a lemorzsolódást megállító mentőmunkát. Az anyák napjára is hangolva Makkai Péter református lelkipásztor köszöntötte az egyházfőt, ünnepi műsorral lépett fel az unitárius gyerekkórus, a Márk Attila énekvezér vezette Régeni Áron vegyes dalárda és Ürmösi-Incze Mária-Terézia, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes művésze.


Műemlék- és hagyománymentés
Az anyagiakkal mindig megfelelőképp gazdálkodni tudó árkosiaknak sikerült mondhatni épen megőrizni és megtartani műemlék reneszánsz templomvárukat az eltelt századok alatt. Pedig azóta sok víz folyt le a Falupatakán, hihető ugyanis, hogy a várfal keletre néző oldalán látható 1639-es évszám a bástyás vár befejezésének évét jelöli. A Teleki László Alapítvány és a Magyar Unitárius Egyház támogatásával erősítik, restaurálják a várfal felső peremét – tudtuk meg Bíró tiszteletestől. Két évvel ezelőtt a XIX. század első harmadában épült templom tetőzetét is sikerült felújítani. Korszerűsítési munkálatokat végeztek a Végh Béniám esperes nevét viselő kultúrotthonnál és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál nyert pályázat révén fokozatosan rendezik az eklézsia közösségi-gyülekezeti házát.
Váratlan háztűznézőre hívott a település Sikóhegy közeli részéhez Mihály András kedves régi ismerősünk a család egykori falusi malmának mentése dolgában.
– Ötvenhét évvel ezelőtt beintett malmainknak az akkori kegyetlen rendszer – mondta. – Árkosnak öt malma volt. Mindeniknek, a mi malmunknak is le kellett állnia, pedig sikeresen működtek, bizonyítani tudják az öregek. Nem szeretném újraindítani, csak menteni, megerősíteni (tetejét már rendeztem is), és egy családi hangulatú kis falusi malommúzeummá, helyi ipartörténeti emlékké alakítani, mert a belső berendezése – a garatok, a kőpad, a szitapadlás – mind épen megmaradt. A malomkereket hajtó víz is itt csörgedez udvaromon, az egykori malomárok le van mélyítve. Új vízikereket csináltatok, tengelyét már megrendeltem, a szalagfűrésznél van Sepsikőröspatakon. De valamelyes segítségre lesz szükségem, amelyért köszönetemet bárkinek megelőlegezem. A helybeli erdő-közbirtokosság vezetősége – Váncsa Lajos elnök – a javításhoz szükséges faanyagot adományként már jóvá is hagyatta.
Mihály András saját erőből menteni kezdte malmát. Vallásos emberként Isten áldására is számíthat. Terveit lelkesedéssel meséli barátainak, falusfeleinek, s hogy sikerre tudja-e vinni, az egyelőre talány.
 

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2305
szavazógép
2017-05-10: Magazin - :

Gyergyószék a díszvendég (Székely Fesztivál Budapesten)

Gyergyószék települései a díszvendégei az idei Székely Fesztiválnak, amelyet a hétvégén rendeznek meg a budapesti Millenáris Parkban, ahol péntektől vasárnapig kulturális programokkal, székely ételekkel, italokkal, kézműves- termékekkel várják a látogatókat.
2017-05-10: Pénz, piac, vállalkozás - Csinta Samu:

Bokor Zoltánnal az identitásalakításról (Magánvállalkozás)

Mi, háromszékiek mindannyian ugyanabba a nagy családba tartozunk, amelyet hitünk szerint nem lehet befogadóbban, bizalmasabban megnevezni, mint hogy „Mi vagyunk!” Régi gyökerű vagy újabb keletű háromszékiségünkkel, de növekvő mértékű, egyszerre aggódó és kritikus felelősségérzetünkkel is, hiszen fogyasztói hűségünkkel fokozott odafigyelésre késztethetjük termelőinket, szolgáltatóinkat is.