A szakértő az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusának a közép-kelet európai nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlatáról és kihívásairól szóló tegnap délelőtti panelbeszélgetésében tartott előadást a Glasgow-i Egyetem autonómiakutatásairól. Kijelentette: a kelet-közép-európai térségben Magyarország élen járt abban, hogy kulturális autonómiát biztosított a nemzeti kisebbségeknek, példáját azonban nem követték a Kárpát-medence országai. A szakértő a szerbiai kisebbségek kulturális autonómiáját tartotta a térség leghaladóbb szellemű autonómiaformájának. Megjegyezte azonban, hogy a kisebbségek helyzete annyira sajátos minden országban, hogy a pozitív megoldásokat sem lehet átvenni.
Daniel Alfreider, a FUEN dél-tiroli – ladin nemzetiségű – alelnöke elmondta, Dél-Tirolnak csupán négy képviselője és három szenátora van az olasz parlament két házában. „Erőből semmit nem tudunk elérni a hatszáz fős olasz parlamentben” – jegyezte meg. Hozzátette: a kisebbségeknek egyedüli esélyük, hogy tárgyalások révén valósítsák meg azt a jogi keretet, amely biztosítja a megmaradásukat.
Stéphanie Marsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának tanácsadója előadásában azt hangsúlyozta, hogy az egyes országoknak maguknak kell megoldaniuk a nemzeti kisebbségeik helyzetét, az anyaországok fellépése sok esetben gyanakvást ébreszt, és hátráltatja a megoldás megtalálását.
Csergő Zsuzsa, a kanadai kingstoni Queen’s University kutatója annak a veszélyére figyelmeztetett, hogy a kisebbségi intézményeket átszőheti a pártpolitika, mely a kisebbségek energiáit és forrásait a választási kampányokra irányítja. Úgy vélte, mind az államnak, mind a kisebbségeknek az az érdeke, hogy a pártoktól független kisebbségi intézményrendszert építsenek fel, és ne vonják össze a pártpolitikát a kisebbségpolitikával.
Az autonómiapanel erdélyi magyar előadója, Korodi Attila, a RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a közép-európai országokra az jellemző, hogy csak azért foglalkoznak a kisebbségeikkel, mert helyzetelőnyre akarnak szert tenni egy adott helyzetben, vagy a politikai többség kialakításához van szükségük a kisebbségekre. A politikus bajnak tartotta, hogy az Európa Tanácsnak nincsenek eszközei arra, hogy számon kérje, betartassa a tagállamaival az általuk elfogadott kisebbségvédelmi normákat.
Tegnap startolt az aláírásgyűjtés
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés beterjesztői az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa keretében tegnap este a bonchidai Bánffy-kastély udvarán írták alá ünnepélyesen a polgári kezdeményezést. Ezzel kezdetét vette az egymillió aláírás összegyűjtése. Vincze Loránt, a FUEN elnöke kijelentette: az lehet a következő év jelszava, hogy a kisebbségek gazdagabbá teszik Európát. Hozzátette: meg kell győzni a többséget és az intézményeket, hogy a polgári kezdeményezés támogatásával ők is hozzájárulhatnak egy jobb Európához. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hajlamos azt hinni, hogy az aláírások összegyűjtése csak egy technikai, szervezési, logisztikai kérdés. Ennél fontosabb az olyan véleményformáló partnerek megtalálása, akik a majdani döntés előtt meg tudják győzni azokat, akik veszélyforrásnak tekintik a kezdeményezést.