Ezzel párhuzamosan megrendelnek egy tanulmányt, amely arra keresi a választ, hogy melyik az optimális megoldás a reptérfejlesztés folyamatában. A dokumentumban figyelembe veszik az utas- és az áruforgalmat, és hogy a beruházás megvalósítására a civil partnerség, a koncesszió vagy a Brassó városi önkormányzat bevonása a leghatékonyabb megoldás. A repülőtérre eddig mintegy 25 millió eurót költött a megyei önkormányzat, Vidombák 9 millió lejt fektetett be. A Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér megvalósíthatósági tanulmánya még 2006-ban elkészült, azonban évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya. A tervek szerint a brassói az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőtere lenne. (Krónika)
DÖGLÖTT MACSKA A SZOMSZÉD KERTBEN. Sorin Grindeanu miniszterelnök szerint azért nem lehet csökkenteni a várakozási időt a magyar–román határátkelőkön, mert a magyar fél nem tud annyi határrendészt szolgálatba állítani, hogy valamennyi kiépített közlekedési sávot megnyissák. Grindeanu utalt arra, hogy az EU április elején bevezetett új schengeni határellenőrzési kódexe szisztematikus határellenőrzésre kötelezi a tagországok határrendészeti szerveit. A magyar kormány azonban május 9-én hozott határozatával ideiglenesen felfüggesztette az uniós rendelet alkalmazását, és áttért a célzott határellenőrzésre, arra hivatkozva, hogy az új schengeni határellenőrzési kódex alkalmazása miatt többórás várakozás alakult ki egyes határszakaszokon, és félő, hogy a nyári időszakban a várakozás ideje megsokszorozódhat. A román fél viszont nem követte a példát, ragaszkodik a brüsszeli rendelet betartásához, és inkább az ország más térségeiből vezényelt erősítést a magyar és bolgár határátkelőkhöz a torlódások megelőzése érdekében. (MTI)