A Tolna megyei kereskedelmi és iparkamara Fisher Sándor elnök vezetésével Háromszékre látogató küldöttsége június 12-én találkozott a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetőivel. A találkozón megtárgyalták a két éve aláírt együttműködési szerződés alapján indított közös tervüket, mely a gazdasági kapcsolatok erősítését célozza a Dél-dunántúli Régió, valamint Kovászna, Hargita és Maros megye között.
A terv felöleli a két ország üzleti környezetének kölcsönös megismertetését, új piacok találását és az odajutás megkönnyítését, a két térség közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítését, illetve az export felfuttatását. Ennek érdekében Tolna megye székhelyén, Szekszárdon szeptember 16. és 18. között konferenciát és üzletember-találkozót tartanak, mely alkalomból ezer példányban partnerségi katalógust is kiadnak.
A sepsiszentgyörgyi találkozón részt vett Tamás Sándor, a megyei tanács új elnöke is, aki üdvözölte a két vállalkozói szerveződés összefogását, és biztosította őket támogatásáról minden olyan kérdésben, mely a megye gyorsabb gazdasági fejlődősét szolgálja — áll a Kovászna megyei kamara közleményében.
A Dél-dunántúli Régió 1997 februárjában intézményesítette területi összetartozását a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megalakításával. A régiót alkotó három megye: Baranya, Somogy és Tolna fejlődése azonban már régóta összefonódik, s nemcsak a földrajzi szomszédság, hanem a hasonló történelmi örökség és szellemiség, sőt, gazdaságuk fejlődése által is.
Földrajzi helyzeténél fogva a Dél-dunántúli Régió Magyarország déli kapuja, s mint ilyen, fontos szerepet játszik a külkapcsolatokban, hiszen Horvátországon át az Adria felé lehetősége van bekapcsolódni a déli, délnyugati országok együttműködésébe. Ez a nyitás elősegítheti a befektetések növekedését, a termelés és a vállalkozások gyarapodását. Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék tekintetében a hét régió sorrendjében Dél-Dunántúl a negyedik helyet foglalja el.
A régióban kétezer külföldi érdekeltségű vállalat telepedett le, s lassú növekedés mutatkozik a hazai vállalatok számánál emelkedésében is. Ám a régió a külföldi befektetéseket tekintve így is utolsó a magyarországi rangsorban, köszönhetően a délszláv háborúnak és közlekedési elzártságának. Előbbi befejeződésével és még inkább a várható autópálya-, repülőtér- és kikötőfejlesztésekkel jövőben a helyzet jelentős javulását várják. A régióban jelen vannak azok az ipari parkok és gazdaságfejlesztő szervezetek, amelyek ezt elősegíthetik.
A termelőszektorban a mezőgazdaság, a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar, valamint a gépipar és elektronika, az energiatermelés és az idegenforgalom áll kiemelkedő helyen, de figyelemre méltó fejlődés tapasztalható a csúcstechnológiát képviselő ágazatokban is.
A Dél-dunántúli Régió főbb adatai:
régiós/országos érték (%)
Népesség 2002. 01. (ezer fő) 995 9,8
Települések száma 2002. 01. 653 20,8
Ebből városok száma 34 13,5
Foglalkoztatottak 2001. 01. (ezer fő) 348 9,0
Munkanélküliségi ráta 2001. 01. (%) 7,8 136,8
Gazdasági szervezetek 2001 (db) 84 997 9,2
Külföldi cégek 2000 (db) 1594 6
GDP 2000 (milliárd Ft) 955 7,3
Egy főre jutó GDP 2000 (ezer Ft) 979 78,4
Ipari termelés 2001 (milliárd Ft) 706 5,6
Beruházások 2001 (milliárd Ft) 121 5,4
A régió ipari parkjai és működtetői:
1. Barcsi Ipari Logisztikai Üzleti Park (Barcs)
2. Bólyi Ipari Park (Bóly)
3. Csurgói Ipari, Logisztikai és Innovációs Park (Csurgó)
4. Dombóvári Ipari Park és Logisztikai Központ (Kaposszekcső)
5. Dunaföldvári Ipari Park (Dunaföldvár)
6. Keleti Ipari Park (Kaposvár)
7. Komlói Ipari Park (Komló)
8. Marcali Ipari Park (Marcali)
9. Mohácsi Ipari Logisztikai Üzleti Park (Mohács)
10. Nagyatádi Ipari Park (Nagyatád)
11. Paksi Ipari Park (Paks)
12. Pécsi Ipari Park (Pécs)
13. Sellyei Ipari Park (Sellye), Sellye Város Önkormányzata
14. Serena Ipari Park (Siklós), Tóth Trans Kft.
15. Simontornya Ipari Park (Simontornya)
16. Siófoki Ipari Park (Siófok), Siófoki Ipari Park Kft.
17. Szekszárdi Ipari Park (Szekszárd)
18. Videoton Kaposvári Ipari Park (Kaposvár).
