A fekete nadálytő (Symphitum officinale) az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó termetes és elágazó szárú növény, a nedves rétek, árokpartok és szerves anyagokban gazdag talaj kedvelője. Jellemzője a hosszú, lándzsás alakú szárra lefutó levél, míg az alsó levelek nyelesek. Mind a szárat, mind a leveleket érdes szőr borítja. Lecsüngő virágai csoportosan képződnek. Harangszerű pártája piros ibolyás színű, de lehet sárgásfehér  is (fotó). Májustól szeptemberig virágzik. Gyöktörzse húsos, lédús, kívül fekete barnás színű, belül fehér, a gyöktörzsből indulnak ki a táplálék-felvételben fontos gyökerek.
Egyes források a növény zöld részét (szár, levél) táplálékként is megjelölik, míg más szakkönyvek a májra mérgező hatású pirrolizidin alkaloida miatt óvatosságra intenek, illetve nem javasolják, hogy étrendünkbe befoglaljuk.
 Emberi szempontból a gyógyhatása érdemel bemutatást, mivel az említett alkaloidán kívül allantoint, nyálkaanyagokat, cseranyagokat, triterpén-szaponinokat is tartalmaz. Drogja a szárított gyökérből, rizomájából (symphiti radix) készül. A mi gyógynövényüzleteinkben is megvásárolható készítmények (kenőcs, szárítmány, tinktúra) gyulladás- és irritációcsökkentő hatásúak. Segítik a sebek forradását és a hámképződést. A csonttörések, zúzódások, rándulások, visszér- és ízületi gyulladások esetén javasolják gyógyulást gyorsító hatása miatt. Belső használata a már említett alkaloida miatt – bár van teaként és tinktúraként is árusított készítmény a faj alkaloid-mentes változataiból – vitatott. A homeopátia viszont mind külsőleg, mind belsőleg használja csontsérülések és visszérgyulladás  kezelésére.